Ha a végtelenül pacifista és antimilitáns F*desz a besorozással rémisztget, miért nem használja fel parlamenti kétharmadát arra, hogy törölje az alaptörvényből a hadkötelezettséget?

Lányokra jellemző pulóver levételi módszer, hogy először az egyik, majd a másik karjukat húzzák ki belőle, végül a fejükön átemelik. Bevallom, magam is ezt követtem gyerekkoromban. De sokkal hatékonyabb egy mozdulattal levenni, elöl keresztezett kézzel, a pulóver alját megfogva. A kifordulás gyorsan visszarázható ugyanazzal a fogással.

Au új mániája Kadhafi ezredes imádata, és sötét trolloknak nevezi az ellenérvelőket. Általában képtelen befogadni egy témának azt a másik oldalát, ami szembemegy az érzelmeivel.

Sulyok Tamásnak úgy kellett volna kezdenie a karácsonyi beszédét, hogy "Tisztelt honFINGtársaim!".

Az oltatlan partnert követelőknek mi lehet a fejében? Hogy megfertőznénk őket valami mérgező dologgal? Vagy hogy távirányítású robotok lettünk? Vagy elfogadhatatlanul hiszékeny idiótának látnak? Vagy ez mind egyszerre?

Nekem a klasszikus / hagyományos / normális értékrend egy redflag valamiért.

Nem szokásom az ilyesmi, de áprilisban az utcán szeretnék csatlakozni valami kormánybúcsúztató bulihoz. Majd keresek hozzá ismerősöket, de ha nem sikerül, megleszek egyedül is.

Lúzerség rovat: ki akartam nyitni a konyhaajtót kívülről, benyúltam a résen, belülről meg ráhúzta a körmömre az ajtót a másfél éves vendég gyerek. Aztán visszarántottam kezem, és ezzel leöntöttem a világos pulcsimat kávéval.

Anyám férje minden karácsonyt elbasz a dührohamaival, amitől anyám is ideges lesz, és benyugtatózza magát.

Vittem az edzőnek sütit.

Kardióztam egy órát, jó sokan voltak a teremben most is.

Voltam vért adni, mert a plazmaadáshoz kell menni erre is évente egyszer, aztán vettem ajándékba élelmiszereket aszerint, hogy ki mit szeret, szerényebb anyagi keretek közt: pisztácia, szotyi, szusi, füstölt lazac. Küldtem pénzt a TB-re, vettem januári utazós bérletet, tegnap fizettem nyugdíj- és életbiztosítást, lakásbiztosítást. A következő féléves tandíj majdnem megvan, azt még kiegészítem majd a szokásos bizarr alkalmi munkáimmal.

Sajnálom, hogy megint rasszista vagyok, de a módos cigányokról mindig az jut eszembe, hogy pénzből nem lehet jó ízlést venni.

Egy asztrológussal beszélgetek, aki kellemes személyiség (mellesleg kivételesen szép is), mert nem tudtam, hogy asztrológus. Ő meg részben azért lájkolt, meg szórakoztatónak találta, hogy kiírtam, hogy nem akarom, hogy megkérdezzék a csillagjegyem.

Továbbá egy venezuelai nővel is kicsit, aki szintén nagyon csinos, de alapvetően csak angolul akar gyakorolni szerintem. (Megkérdeztem tőle spanyolul, szótár és fordító nélkül, hogy venezuelai-e, micsoda intellektuális felvágás.)

Szerintem két cikluson belül a Fidesz követni fogja a szavazóit a temetőbe. A Tiszában meg jelentkezni fog egy liberális-konzervatív törésvonal, mert elavult lesz a Fidesz-ellenesség mint közös ideológia, és - mivel Magyar Péter inkább konzervatív gyökerűnek tűnik - a liberális tömb fog kiválni a Tiszából, egy új pártot alapítva.

Előkerült a tanár. Az elméleti vizsga csodával határos módon nem ütközik semmivel, de tényleg csak 1 alkalmat írt ki rá. A gyakorlati vizsgához választanom kellett, hogy egy egyetemi munkáról mondjak le (kiállítok az Educatión), vagy a fogorvosról, inkább az utóbbira kérek új időpontot (kb. 2-3 hónapra).

Megyek továbbá véradásra jövő héten, ami jogszabályilag kötelező program, ha akarok január 5. után is plazmát adni. A B+ egyszerre a bazdmeg és a vércsoportom is.

Idén lekéstem az ingyenes egyetemi influenza védőoltást, mert valamiért nem kaptam róla e-mailt, csak Neptun üzenetet, oda meg nem volt okom belépni szorgalmi időszakban.

Egy autistákat támogató szervezetnél dolgozó ember posztolta, hogy az autizmus nem disability, hanem másfajta ability. Ha ez igaz, akkor miért van szükség ilyen támogató szervezetekre?

Lazán kapcsolódik, hogy egy művészeti felvételi előkészítőn rajzmodellkedtem ma is, és egy erősen ADHD gyanús lány odahozta elém megmutatni a rólam készült rajzát. Eleinte idegesítőnek találtam őt (késett egy órát, aztán méltatlankodott, hogy meleg és büdös van, aztán néha odament beszélgetni a barátnőjéhez valami magánügy kaja témáról, miközben mindenki más csendben dolgozott), de ettől meghatódtam, hogy milyen kedves, mert másnak ez még sosem jutott az eszébe, amióta csak ezzel foglalkozom.

A plázás mozgólépcső miért fele olyan sebességű, mint a metrós? Valakinek ettől javul a vásárlási élménye?

A konditeremben sokat kardiózok, most 1 órásakat szoktam, viszonylag nehézre állítva a gépet. Közben könyvet olvasok a tabletről, ráraktam a kalózmásolt digitális formáját annak, amit fizikailag is olvasok. A bérletem feljogosít a különféle csoportos órákon való részvételre (köredzés, dinamikus jóga, gerinc torna, zsírégető torna stb.), amik mind nagyon izgatják a fantáziámat. De félek, hogy gyenge lennék kibírni 60 perc folyamatos ugrálást, ezért erősítem magam még. Belső combizomra szereztem két napja egy szörnyű izomlázat, nem tudom, elmúlik-e valaha. Azt a combzárós gépet óvatosan kell használni, azt hittem, leszakad tőle a faszom.

Van egy utolérhetetlen tanár (külföldön van, és ott nem találták fel az internetet), aki még mindig nem hirdetett vizsgaidőpontot a tantárgyára, és kettőt is fog valamikor, egy elméletit és egy gyakorlatit. De már felépítettem magamnak a januárt, és biztos, hogy valamit el fog vele baszni. És nem is fog több vizsgaidőpontot kitalálni az elméletre, csak egyet, ami szabálytalan, de itt nem érdekel senkit. A gyakorlati vizsgán az a beugró, hogy mutat egy kontaktlencsés betegséges képet, és ismerd fel, mi okozta. Igen, de nem küldte el a képeket, és nem is fogja, mert ilyenkor már fontos a szabálykövetés, nehogy szerzői jogot sértsen. Jó felkészülést!

Ilyen is van. Mondjuk kb. 1 ember csinálja, úgyhogy munkásőr puccstól egy ideig nem kell tartani.

Vajon az extraverzióval függ össze, hogy kiben mennyire képződik nevetési inger?

***

De mitől váltam teherré annak, aki nem akart velem beszélgetni többet? Azt hittem, hogy kedves és udvarias vagyok. 

Amikor valaki csípős humorúnak jellemzi magát, én azt alacsony érzelmi intelligenciának interpretálom: bántó vicceket használ a vele levő személyre, és elvárja, hogy abban ne keletkezzen emiatt rossz érzés.

Írta nekem egy nő, hogy baj lenne-e, ha befejeznénk a beszélgetést, ami meglepő és szomorú volt nekem, mert azt hittem, hogy összebarátkoztunk egy ideje.

Az előbb azt álmodtam, hogy tartalékos katonaként töltöm az időt, ami egy visszatérő toposz: egy kellemesen eseménytelen esti szürkeség, mindenki beleszar mindenbe, barátságos emberekkel beszélgetek egy lepukkant vidéki laktanyában. Csak az benne a zavaró, hogy senki sem tudja, hogy mióta és meddig vagyunk még itt. Az egyik embernek felvetettem azt a csuang-cei gondolatot, hogy esetleg egyikünk álmodja a másikat, de nem tudjuk, hogy ki. Tovább vittem azzal, hogy nekem túl gyanús ez az egész dolog, úgyhogy én álmodom őt, és ha felébredek, ő meg fog semmisülni. Nagyon megrémült. Én meg tesztelésképpen felébresztettem magam. Szegény.

Amikor a cigányok hangosan elkezdenek zenét hallgatni a metrón (gyors ritmusra panaszosan vonyító férfi éneklés), az nem azért van, mert hirtelen leküzdhetetlen késztetést éreznek a zenei műélvezetre, hanem mert provokálni akarnak azzal, hogy megtehetik, hogy másokat zavarjanak, hatalmi pozícióban érzik magukat tőle, hogy nem mer senki rájuk szólni.

Mi értelme van egy húzásra meginni a pohár pálinkát? Nem az lenne a lényeg, hogy lassan fogyasztva jelentse a legjobb ízélményt? Mármint ha nem alkoholistából, hanem egészséges emberből indulunk ki.

Megszereztem a beutalóimat. Taps, pezsgő, tűzijáték.

Vettem januárra egy vonatjegyet Nagykőrösre, mert az ottani kórházban lesz időben és térben legközelebb nyaki ultrahang vizsgálat. A térképről aztán kiderül, hogy hiába Pest megye, messzebb van, mint a Balaton. Na mindegy. A vonatállomás és a kórház között lesz 3,4 km távolság, de nem zavar, még sosem sétáltam Nagykőrösön.

***

 Itt meg jó, hogy messzire lehet nézni, ellazítja a ciliáris izmokat.

A boomer orvosasszisztens valószínűleg automatikusan törli nem csak a hétvégi, hanem a munkaidőn kívül érkező e-maileket is. Legalábbis tesztelésképpen vártam egyszer a válaszra 2 hetet.

Tegnap elsoroltam neki dolgaimat egy percben, és csak meredt rám továbbra is. Megkérdeztem, hogy az ambuláns lapot kéri-e. Nem, azt mondja, nem mondtam a nevemet. 

Említettem, hogy voltam nemrég a NAV irodában, és ott megtudtam, hogy előre vagyok fizetve TB-ben. Aztán most nem adott ki beutalót a háziorvos asszisztense, mert érvénytelen a TAJ kártyám. (Ehhez előtte egy órán át szívtam a folyosón krákogók vírusait.)

Írtam egy tantramasszőznek érdeklődést a szolgáltatása iránt, de inkább csak piackutatási kíváncsiságból, mint igénybevételi szándékból, vagy legalábbis intelligensebbnek tűnök a blogolvasók előtt, ha ezt írom most. 45-ért 2 órán át masszírozza az Elnököt, és ha megfejeled még 5 ezerrel, akkor félmeztelenül végzi. Egy másiknak az van a weblapján, hogy 35 és alapból pucér 90 percig, habár a jógaoktató szerint az bolond (Au-val voltak biszex-feminista-nudista-ezós-hippi-stb. barátnők, amíg össze nem vesztek). A jógaoktató egyébként megveti az ilyen áltantrikus rejtett prostikat, mert ő ebben régi, trú arc, spirituális meggyőződésből vállal hasonlókat.

Voltam tegnap konditeremben, ami annyira fancy, hogy meg kell tanulnom minden gépet. Majd kérek rájuk egy túravezetést, van ilyen szolgáltatás is. Nagy volt a nyüzsgés, sok jóféle nő is jár oda edződni. Azt hiszem, én voltam ott a legizomtalanabb ember, ezzel együtt kell élnem még egy jó ideig.

Fúj: 

• A lapozáskor az ujjukat megnyalók.
• A szájukkal kisebb papírokat megfogók, amikor elfoglalt a kezük. 

Érdekes, hogy a cicáknak különböző színű orruk van.

Bematch-eltem egy olyan nőt is, akit munkaügyből kifolyólag egyoldalúan sok éve ismerek, de nem merek róla semmit írni valami sötét, irracionális félelemből, hogy itt elolvassa. Letörölt már, mert nem találta egyezőnek az érdeklődési köreinket*, pedig szerintem sok mindenről tudtunk volna még beszélni.

*Miért utólag kell elolvasni azt a sok locsogást, amit magamról írtam? Kellene valami rövid kvíz a leírtakból, mielőtt lájkot lehet adni.

Az egyetem előírta a kötelező köntös viselést a modellek számára a szünetekben. Többen is arra gyanakszunk, hogy a magamutogató meleg fickót bepanaszolták a diákok, mert túl idióta hozzá, hogy felfogja a különböző szituációkhoz tartozó normákat. Senki sem kíváncsi a farkára, amikor szünet van. Igazából akkor sem, amikor óra van, szerintem csak a segg formája érdekes egy aktnál a diákoknak. Szünetben legfeljebb felvesz egy pólót, és abban Donald kacsázik.

Empátiám jeléül azt írtam egy külföldi nőnek, hogy megértem, hogy nincs capacity-je (energiája, ideje stb.) a projektjére. Ezen berágott, mert ez angolul úgy jön le, hogy agyi kapacitása nincs hozzá. Lehet, többet nem is szól hozzám. 

• Tegnap voltam plazmaadáson pár hét után. Új információ volt nekem, hogy az összfehérje egyik komponense, az immunfehérje lassabban regenerálódik, a múltkor nekem 6,8 volt, és 7,0 az egészséges tartomány alja. Azóta nyilván több lett, de valami immunerősítő komplexet érdemes lenne szedni.
• Reggel volt rajzmodell munka, ketten voltunk rá lerendelve, és hallomásból tudtam, hogy ezt a srácot néhány rajziskolából már kitiltották, mert nem mosakszik. A tanár egymáshoz közel állított be minket, és így megerősítést nyert a hír valóságalapja. Eleve émelyítő sokat álldogálni mozdulatlanul, de ezzel az állatkert szaggal új mélységekbe süllyedt az élmény. Talán kíméletből megtartotta az alsógatyáját, hogy féken tartsa vele a legdurvább illékony molekuláit, tényleg köszönöm. 
• Leírtam a szakdolgozat első két mondatát.

Tovább folytatva a kíváncsiskodást a feministákról arra jutottam, hogy a feminizmus nem a szexizmus hiányát jelenti, ez két különböző skála, és sok feminista részéről is megvan az igény a szexizmusra. Én sokkal kevésbé vagyok szexista, mint közülük némelyek.

Van olyan, aki kulturális szokásból szeret foglalkozni az adventtel, miközben nem vallásos?

Nekem sosem képezte részét az életemnek, talán felnőtt koromig nem is hallottam erről. 

Ma egy jobbára nyugdíjasokból álló rajzszakkörbe mentem modellkedni. Néha előfordul, hogy a nénik beszélgetni akarnak velem kicsit a szünetben, ami végül is szimpatikusabb, mint az egyetemen a Z generációs diákok megszeppent távolságtartása. A legfiatalabb művész egy ilyen 18-20 év körüli lány volt, a végén megkérdezte, hogy lefotózhat-e (hogy otthon befejezze a rajzot), megengedtem neki, nem érdekel, mit csinál vele. Egy középkorú autisztikus fickó (szünet utáni visszarendeződésnél a hüvelykujjamat 3 centivel odébb tolta, mert nem úgy állt előtte) nagyon szeretett beszélgetni a lánnyal, nem tudtam, hogy az utóbbinak ez kellemetlen-e, de udvarias volt vele.

A műszempillás lány olyan volt, amilyennek a műszempillás lányokat el lehet képzelni, de azt is jól sejtettem, hogy elég jól kijövünk. Nem jósolok neki nagy karriert ebben a rajzmodell szakmában. Egyrészt az akthoz nem hajlandó megválni a bugyi-melltartótól, amit a tanárok egy ideig talán még tolerálnak, de nem örökké, másrészt nagyon fegyelmezetlen a mozdulatlanság kitartásával, a vége felé már gyakorlatilag folyamatosan tornázott. Láttam mögötte a művész diákok fejét, nem voltak elragadtatva tőle. Szerintem hamarosan be fogják panaszolni, mint a meleget is nemrég, mert az se képes nem mozogni.

Hogy ne legyen igazságtalan a szituáció, én is maradhattam alsógatyában, és egy közös, talajon ülős, egyfajta strandjelenet volt így a póz. Szeretem azokat a rajzokat, amiken szebb vagyok, mint a valóságban.

Az autósiskola ügyintézője azt ígérte, hogy nem kell fizetni a jogosítvány igénylésért, de nyilván lehúztak vele a hivatalban (6900), mert elmúltam 25. Age-ista szemétládák.

Kíváncsi vagyok, lenne-e rettegés, ha kiszivárogna a hülye adó terve.

A NAV irodában kértem az ügyintézőtől készpénzátutalási megbízást, de másodjára se értette, hogy mi az, én meg azt nem, hogy miért nem érti, ott van előtte, rá is van írva. Aztán a tekintetemet követve rájött, hogy "ja, csekket?". Szakközépben nekem repült volna az egyes a szakmai tanártól, ha ezt csekknek nevezem, és azt hittem, az ilyen aktatologatók is szeretik a pontos szóhasználatot.

Milyen érdekes, hogy nem merték visszautasítani a kávét. Én nem szoktam elfogadni innivalót állásinterjún, talán ösztönösen úgy érzem, hogy tisztességesebb vagyok, ha ezzel megkímélem költségektől a céget.

Ha sétálni akar a szabadban az interjúztató, azzal kilép a helyzet kereteiből, és jobb ezt nem engedni neki. Persze azzal valószínűleg az állástól is búcsúzhatunk. Ami ilyen főnök esetén nem is baj.

Az előzőhöz lazán kapcsolódik, hogy tegnap megtudtam, hogy Tracy Hickman egy férfi. Nem mintha nagyban befolyásolná az életemet, csak azt hittem évtizedek óta, hogy egy női szerzőpáros írja a Dragonlance könyveket. Szerintem azért hittem, mert a T. J. Hookerben volt egy Stacy nevű női karakter, az meg ugye majdnem Tracy.

Az mitől releváns Aunak, hogy milyen nemű az ügyész? A feministáknál is azt láttam, hogy a nemeket csoportoknak képzelik, és a társadalom férfiak és nők örök háborúja. De csak az lehet csoport, ahol vannak közös célok, értékek és hiedelmek. 4 milliárd tagnál ez nem valósul meg, tehát a nem nem csoport, legfeljebb statisztikai halmaz. Egy véletlenszerűen mellém rakott férfivel nem tudok több közösséget vállalni, mint egy nővel.

Kész a jogosítvány, eggyel kevesebb szar van rajtam! Némileg bebiztosítottam, de anélkül is meglett volna.

• Két nap filmforgatás, 3 órai keléssel. A Keletinél 4-5 között tényleg mindig ugyanaz a díler van, körülötte egy rakás nyomorult drogossal, rendőr sehol. Lefizette őket, vagy mi?
• Szerdán forgalmi vizsga, amin azért lenne jó átmennem így vagy úgy, mert letelik a 2 évem decemberben. Csak nem volt gyakorlás pár hete, megint nem fogok tudni semmit.
• Csütörtökön a rajtam kéjelgő meleggel lesz közös modell munka, nem lelkesít nagyon a szituáció.
• Pénteken valami műszempillás lánnyal, akit nem ismerek, és nem bírja a közös ismerősünk, de szerintem nem lesz vele problémám.

Kis szarzsák, a speciális nevelési igényét kielégíteném egy-két speciális pofonnal. Sok esze Anyukának se lehet, ha ezt cukinak tartja.

 

Jpg-né Marika

 

Láttam azt a nőt is a társkeresőben, akivel strandoltam, és a szövegében ki volt emelve, hogy POTENS férfit keres. Lehet, ez kritika rám nézve, mert nem akartam szexelni vele. Nem akarok vele undok lenni, de az a véleményem, hogy ha valaki ilyen poliamór - tantraakármi szexedukátor szerepre vágyik, az valamit tehetne a külsejéért is.

Lazán kapcsolódik, hogy megemlítettem J-nek, hogy a karcsú derekú nők tetszenek, mire azt válaszolta, hogy az ilyen elvárásokhoz előbb nekem kellene ezt teljesítenem. Nem érzem magam feltűnően dagadtnak (bár még kicsit akarok fogyni), de az ő eltorzult testépítő szempontjából az lehetek, és bizonyára két nagyon különböző dolgot értettünk karcsú alatt. De elértem azt a pontot vele kapcsolatban, hogy annyira nélkülözi az alapszintű empátiát, kedvességet és udvariasságot a kommunikációja, hogy érzelmileg egyáltalán nem jutalomértékű vele időt tölteni. 

Aki elhívott előző hétvégén a városi túrára, az meg eléggé rám kattant, pedig nem is udvaroltam vagy ilyesmi, csak az elvárható szinten kedvesen viselkedtem vele élőben meg a cseten. Úgyhogy bárhova szívesen menne velem, amúgy naturista is. Igen, csak ő se az esetem, valahogy érzem rajta azokat az érzelmi sérüléseket, amik az egészségére és kinézetére is rossz hatással voltak. Naturista barátokból azért jó, ha tudok találni újakat, mert nem ismerek sokat.

Ma majdnem sikerült találkoznom egy amerikai pszichológus nővel 2-3 hét társalgás után, aki egészen lelkesnek tűnt az irányomban, sokat dicsért, fizikai és mentális érdeklődését is közölte, szerinte én voltam a legokosabb magyar eddig, akivel találkozott. Aztán most hirtelen kétségei támadtak, de homályban hagyta az egyértelműbb indoklást, úgyhogy megszakítottuk a további ismerkedést. Azt hiszem, az volt nála az elsődleges red flag, hogy párhuzamosan szóba állok más nőkkel is, és neki olyan kell, aki csak őt akarja. Ha még nem is találkoztunk, akkor miféle hűségesküvel tartozom? Engem ez a féltékeny-kisajátító-monogám dolog tényleg zavar. Good luck with valaki más.

Találtam viszont egy olyan nőt, aki ugyan pasizni nem akar mostanában senkivel, de őt is érdekli az a plázás edzőterem, amit kinéztem, útba esik neki. Kicsit érdekesebb és motiválóbb lesz, ha ismerőssel megyek, mint egyedül. Szerinte meg az a motiváló, ha helyes pasit láthat, miközben edz. Nem tudom, ezt rám értette-e, mert én elég nyomi vagyok, de ha igen, akkor jófej.

Még halogatom a terembérlet vásárlást, hogy emelkedjen a fehérjeszintem. Ennek a visszatöltődési üteméről annyi tapasztalatom van, hogy amikor betegség miatt nem mentem 13 napig plazmát adni, 60-ról 68 g/l-re emelkedett, szóval naponta 0,6 g körül regenerálódok. 8 nappal ezelőtt lehettem valahol 50-55 között maximum. Az egészséges tartomány 60-80 közti. A gyúráshoz szerintem jó lenne legalább 70.

Érdekes volt felhívni valakit éjszaka, akit 20 éve ismerek online, de sosem találkoztunk vagy telefonáltunk. (Nagyon unatkozott, és utál csetelni.)

Néha azt vágják hozzám, hogy "ha én meg tudtam oldani, hogy saját lakásom legyen, elvárom mástól is". Vajon örökölte, vagy a szülei vették neki, vagy évtizedekig hitelt törleszt, vagy több milliót keres havonta?

Egy kis ideig lakástulajdonos voltam, de úgy gondoltam, kölcsönadom a családomnak az árát, emiatt nincs most. Önzetlenségemnek ez a példája nem bizonyult kifizetődőnek az ismerkedés során.

Beszéltem egy dadogós emberrel a filmforgatáson, és amiatt sajnáltam, hogy akármilyen éleseszű, sosem tud bedobni egy villámtréfát, ha az első szótaggal 5 másodpercig küszködik.

Általában azt hiszem, hogy közös platformon vagyok a feministákkal, de már látom, hogy a fanatizmus nekik is el tudja venni az eszüket. Ugyanúgy elő van készítve a patriarchátus szó, mint más szubkultúrákban a burzsoázia vagy a cionizmus, és ezekkel mindig minden helyzetet meg lehet magyarázni.

Ez is olyan tipikus, beszélgetünk, felmerül az ötlet, hogy Messengeren kényelmesebb lesz. Aztán látom, hogy 10-15 éve is megvoltak azok a fotói, amikkel most ismerkedik.

Ilyen egy adathalászati akció egyik lépése. A válaszokból (kiszámítható születési év), nevekből, felhasználói fiókokból felépül egy adatbázis, amit később még bővítgetnek hasonló, ártalmatlannak tűnő kérdésekre önként megadott válaszokkal, mígnem 1-1 emberről összegyűlik annyi adat, amit elfelejtett jelszavak biztonsági kérdéseinél kell megadni, és máris a támadónál van a fiók.

Megint nyomogatom a Facebook randi appot, mert jobb kedvem lesz tőle (még egy ideig). Most 4 nő szeret beszélni velem, és nem tudnék választani köztük, mind olyan ölelgetni való. Szerintem valóban poliamór hajlamom van.

Egy 76 éves, gyermektelen néni barátkozni akart velem, és ezen úgy meghatódtam, hogy nekem is milyen jól fog esni, ha majd szomorúan és magányosan ~30 évvel fiatalabbakkal tudok beszélgetni ennyi idősen, hogy visszajelöltem. Kérdeztem tőle udvariasan valamit, válaszolt 2 szóban, aztán kicsit később letörölt.

J., a Fülöp-szigeteki izomnő a barátjának tekint, de közben egyáltalán nem tartja célkitűzésnek, hogy jól érezzem magam a vele való kommunikáció során. Néha majdnem bocsánatot kér, de azért annyira nem alázza meg magát.

Mentem most párszor hajnalban a forgatásra, és a Keleti aluljáró 5 óra körül tele van okádék alakokkal (egyikük agresszíven viselkedett a metró biztonsági őr pocakos öregemberekkel még a felszállásnál), akik nem túl szégyellősen adnak egymás kezébe kicsi, becsomagolt tárgyakat, és rengeteg szétszórt szeméttel, törött üveggel. Miért nincs ott semmi rendőri jelenlét?

Bizonyos fajta farmernadrágokat csak drogos szociopaták vesznek meg. Ez olyan, mint az, hogy van cigány cipő és szoknya is.

Ez a hajnali világ egyébként olyan, mintha én lennék Bill Murray az Idétlen időkigben: minimális eltérésekkel ugyanazok az emberek ugyanazt csinálják ugyanott. 

A meleg fickó nárcizmusa a magamutogatáson kívül abban is megnyilvánul, hogy szerinte állandóan körülötte jár az eszem. Pl. megkérdezte egyszer, hogy én milyen magasnak képzeltem őt. Semmilyennek. Arról írt nemrég, hogy van egy lusta húga. Nem reagáltam rá. Pár nap múlva folytatja, hogy gondolja, meglepődtem. Igen, most is keresem az államat a földön. Csak abban a kontextusban jár körülötte az eszem, hogy mikor lenne ideális letiltanom, hogy aztán élőben se tudjon emiatt méltatlankodni nekem.

Az is milyen faszság, hogy believe, de receive.

Részt vettem egy ingyenes városnéző túrán, amire szerintem a résztvevők nagy része az ismerkedés reményében jár. A túravezető nagyon rendes és nagy tudású volt, csak az egyértelmű autizmusa miatt nem tudta észlelni, mikor fárad/fázik a csoport. Volt pár jó nő is az én ízlésem szerint. Férfiak nem jöttek, állítólag máskor előfordulnak, de ma meccset néztek feltehetőleg.

Klisé: a furcsa, vak szereplő megtapogatja a főszereplő arcát, amikor először találkoznak. Közben esetleg jellemzi a személyiségét is. Én nem hagynám neki, ki tudja, mihez nyúlkált előtte! Ha koszos kézzel az arcomhoz érek, fél napon belül nyerek oda egy pattanást.

A Fidesz külpolitikailag azt mondja, hogy az iskolában az erőszakos, kötekedő hülyegyereknek meg kell adni mindent, amit akar, és akkor elégedett lesz, és nem akar többet mást bántani.

A fehérjeszintemre nincs még pontos adat, de mélyen a biztonságos szint alatt kell lennie, úgyhogy egy időre pihentetnem kell ezt a bevételi forrást. Legalább veszek egy kondibérletet addig is, annál a hálózatnál, amit ki akarok próbálni, olcsón adnak egy 30 naposat annak, aki még sosem volt ügyfél. Hétfőn és kedden filmezés, úgy célszerűen szerdán, addig legalább töltődik vissza valamennyi fehérje is.

A tanú amerikai értékelése meglepő, a legtöbben egyest adtak rá.

Egyik éjszaka elloptam az utcában lakó cigányok szelektíves kukájából 2000 Ft értékben palackokat. Már rájöttem, hogy ezeknek méltóságukon aluli visszaváltani, inkább kidobják nagy tételben.

Ma voltam a D*-ben, de valami nem korhatáros ágyjelenet volt egész nap, oda nem kellettek járókelők. Mindegy, ha ennyi eszük van, nekünk kifizetik.

*...űne

A meleg ember előre lelkesedik, hogy holnap együtt lesz modell munkánk (lehet, el se vállalom, ha ezt tudom előre (jó, igazából élőben nem annyira nyomasztó, mint cseten)), aztán egy plazmaadással is megpróbálkoznék, de lehet, hogy a minimum szint alatt van az összfehérjém, mert hétfőn voltam, és nem zabálok olyan sokat, hogy gyorsan regenerálódjon. 

A meleg fickó unatkozó csetes beszélgetési próbálkozásai engem nagyon nyomasztanak, mert egyáltalán nem vagyok motivált a vele való barátkozásban. Nem azért, mert meleg, hanem mert sötét, és az egyetlen hobbija a magamutogatás, ami engem taszít. Amikor azon siránkozott, hogy milyen szürke és unalmas a kis élete, javasoltam neki a konditermet és a nyelvtanfolyamot, hogy ott vannak emberek ( + hasznára válna a testi és szellemi fejlődés, de ezt inkább nem magyaráztam túl), de ettől kiakadt, hogy ott emberek vannak... De mivel előfordul, hogy élőben is kell még látnom, egyelőre nem akarom letiltani. Talán az lehetne a módszerem, amit velem szemben is szoktak néhányan, hogy egyszerűen nem válaszolok, azzal az ürüggyel, hogy nem vettem észre / elfelejtettem írni stb.

Nem vagyok különösebben elégedett ezzel a nappal. Egyik oka az, hogy nem kellek oda, ahova elutaztam interjúra, mert nem részmunkaidőst akarnak végül.

J. megsértődött azon, hogy tinderes udvarlója ambitious-nak nevezte őt, nem is beszél vele többet, mert szerinte ez sértő jelző. Ezen meg voltam lepve, mert itt pozitív értelemben használják (az udvarló osztrák volt ugyan). Akkor ez most jó vagy rossz szó?

 

Ez meg valami mini-influenszer, amint a jó pasikat jellemzi:

Nem tudom, hogy ez a kurva idegesítő magas hangú beszéd a karaktere, vagy tényleg így beszél, vagy amerikai népszokás-e.

Voltam wellness hotelben, és érkezett valami szláv család néhány gyerekkel, az egyiken pelenka. Azt is beengedték a medencébe meg a jakuzziba, úgyhogy ha már beszart, az biztos kiázott belőle. Ez engedélyezett általában?

Már kezdem érteni az autóvezetés alapjait, de még kellene vagy 50 óra, hogy simán menjen.

Szerintem a kulturális távolság miatt nem érti J. az abszurd vicceimet, pl. írtam neki, hogy csütörtökig 15 kiló izmot fel akarok szedni, de ez szerinte butaság, nem fog sikerülni.

Egy ideje elkezdtem kényszeresen figyelni, hogy kinek kicsinyíti vagy nagyítja a fejét a szemüveglencséje, hogy ebből következtessek a látásproblémájára. A többségnek kicsinyíti megfigyelésem szerint, de ennek az az oka, hogy akinek nagyítaná a fejét, az sokszor nincs tudatában annak, hogy szemüveget igényelne.

Ma modell munka volt (felöltözve!), de ennek a rajztanár néninek az a mániája, hogy tartsam a fejem nyakból oldalra döntve 3x45 perig, amit ő egészen biztosan nem próbált még saját magán, különben nem kérné.

Velem szemben közben állva tolt egy bugyis félaktot egy jó személyiségű lány, akit ismerek pár hónapja, és irigyeltem a helyzetben tanúsított magabiztosságáért. Persze neki nincs összemehető fasza, úgy könnyebb magabiztosnak lenni.

Habár a néni nem dohányzott közvetlenül a közelemben, de most érzem 10 órával később, hogy belőlem is árad a műterem-lakását átható cigibűz.

Aztán a személyi edzésem kudarcba fulladt, mert tegnap megint levették a plazmámat, 4 órát aludtam, gyakorlatilag nem ettem egész nap (azt hittem, napközben tudok valamit venni valahol), meg a nyaklefárasztó hülye póz.

 

A plazmaadó állomáson az az új marketinges hülyítés, hogy pörgetnem kell / szabad / illik egy tablet kijelzőjén, egy animált szerencsekeréken, amivel a nyertes nyereményt nyer, elvileg sokféle módon. Nekem mindig egy "Nem nyert" körcikk jött ki a végére (amiből egyébként alig van a körlapon, a nyereményekhez képest), és azon szoktam gondolkodni közben, hogy vajon egyenlő esélyűre vannak-e kódolva a szoftverben az egyes eredménylehetőségek. Sosem tudhatom meg.

Ahogy azt sem, hogy amikor egy ládába kell bedobni egy cetlit a nevemmel "A hónap nyereményjátéka" hülyítés keretében, azzal nyert-e valaha valaki, vagy csak az időmet és a papírt pazarolják vele, hogy minden alkalommal kitöltsem az adataimmal, amiket úgyis tudnak.

Voltam állásinterjún; pénzben szarság lenne, de jó lehetőség kezdőként tanulni. Majd kiegészítem a szokásos mellékmunkákkal (ha felvesznek).

Népszerűtlen vélemény: a zenét éppúgy száműzni kellene az üzletekből, mint a cigifüstöt, mert zajként az idegrendszert terheli, főleg a dolgozók esetén. Akinek zenére van igénye vásárlás közben, az valószínűleg meg oldani a telefonjáról is.

Azt hittem, hogy Curtis körülbelül 48 éves, de csak 36.

• Reggel jelentkeztem egy részmunkaidős állásra, 5 perc múlva már hívtak, aztán menjek állásinterjúra pár nap múlva.
• A postán befizettem egy zavaróan nagy összegű TB tartozást, amit nemrég róttak ki rám.
• Ezután elmentem egy gyakorló vezető órára, mert nem voltam egy hónapja. Az autóvezető oktató nem hozta el a papíromat, úgyhogy nem volt óra, egy másik tanuló hazafuvarozott. Amikor az utcámhoz érve mondta neki az oktató, hogy forduljon jobbra, akkor balra fordult. Lány volt.
• Ezután elmentem plazmát adni, ami viszonylag eseménytelen esemény volt, de eszembe jutott, hogy nemrég ki volt állítva egy tábla az előtérben, amire filctollal tudtak hálálkodó üzeneteket hagyni a donorok. Az egyik felirat olyasmi volt, hogy "P. mosolya a legszebb :) ". P. (általam rövidítve) a technikai személyzet egy csinos fiatal nő tagja, akiben én még sosem láttam semmi kedveset, úgyhogy vagy szelektíven osztogatja a mosolyát, vagy passzív agresszív irónia volt a felirat.
• Ezután a jógaoktató kérésére elmentem felmérni a terepet a lépcsőházba, ahova ő takarítani jár. Ott az fogadott, hogy egy régóta telítődő földszinti levélszekrényt valaki felfeszített, a szórólapokat, postai értesítőket és leveleket a földre szórta, a borítékokat felbontotta. Jobb ötlet híján visszaraktam ezeket a már zárhatatlan levélszekrénybe, a szórólapok kivételével, azokat kidobtam, mert kiestek volna.

• Kicsit odébb két kukányi szemét volt a folyosóra öntve, mert a csövesek bejárnak palackokat guberálni. Ezt is összetakarítottam.

• Ezután elmentem az egyetemi könyvtárba, ahol lefotóztam pár könyvrészletet a szakdolgozathoz, de nem olyan jók, mint amire számítottam.
• J. írásban megkérdezte, hogy rendeltem-e már a Temuról. Mondtam, hogy nem, mert nem bízom a kínai szarokban. Erre leoltott, hogy csak azt kérdezte, hogy rendeltem-e már, és nem érdekli, hogy mit gondolok róla. Az ismétlődően agresszív és lekezelő kommunikációja ellenére ő is állandóan szívességeket kér tőlem, pl. holnap kísérjem el a cipészhez. Érik neki, hogy lezárjam vele a kapcsolattartást.
• Visszatérve lakótelepülésemre együtt mérgelődtem egy proli nővel (a táskájáról egy fából faragott fasz lógott) azon, hogy a csatlakozó busz nem várt meg minket, pár másodperc híján, mert mindkét busz sofőrje idióta volt.

Az ismerősöm szeret vibrátorokat venni az önszórakoztatáshoz, én meg azon gondolkodom, hogy egy megunt darab átalakítható-e elektromos fogkefévé, ha ráragasztanánk egy fogkefe fejet.

Azt szoktam gondolni, hogy a bazi a baszottnak egy változata, ezért a film / musical / akármi címe változatlan hangulati jelentés mellett az is lehetne, hogy Baszott nagy görög lagzi.

Küldtem egy beutaló kérést a nem létező háziorvos asszisztensének, ez az automata válaszlevelének az eleje: 

Miért zavarják a hétvégén és ünnepnapokon érkező e-mailek? Utólag is fel tudja dolgozni őket, amikor dolgozik. Ha ugyanezeket az e-maileket munkaidőben küldik neki, azzal nem lesz kevesebb dolga. Kicsivel több felkiáltójellel biztos megérteném.

Homofón rímek rovat:

Foodora - fú, Dóra! 

Említettem J-nek is az eltört alapozó sztorit, aki úgy gondolja, hogy vagy buzi, vagy hiú vagyok emiatt. A buzit végül elengedte, de megállapította, hogy akkor hiú és bizonytalan vagyok. Ez elfogadható, de úgy tűnik, arra nincs rálátása, hogy annál hiúbb és bizonytalanabb dolog nem létezik, mint amikor valaki testépítő versenyeken szerepel, mint ahogy ő is.

Au feltehetőleg összeveszett a flúgos hegedűművésszel, mert cölibátusba lépett, ezentúl férfiak nem érinthetik meg az engedélye nélkül, és haját is elfedi minden férfitekintet elől. Szerintem természetes dolog, hogy férfiak engedély nélkül nem érintenek meg nőket, de azzal csak saját magát szívatja, hogy nem hagyja levegőzni a fejbőrét a spirituális hülyeségei miatt.

Ma rajzmodell munka volt. 

• A művház klotyón le akartam alapozni az arcomon egy frissebb pattanásheget, de elejtettem az tégelyt, leesett, eltört, elgurult, minden maszatos és üvegszilánkos lett. 
• Eddig nem tudtam róla, de most már az is zavarhat, hogy némelyek szerint ronda a térdem. Megkérdezte egy öregasszony, hogy történt-e vele valami. Mondtam, hogy nem.
• Egy pasas meg a múltkor is már azzal shamingelt, hogy túl hosszú a lábam és túl kicsi a fejem, most megint. Ezek miatt nem biztos, hogy visszamegyek oda dolgozni, van helyette más állandó lehetőség is szombatonként.
• Csak otthon vettem észre, hogy a tréninggatyától fekete szösszel volt lepve a kukim faszom*, amit addig alaposan megszemlélhettek a művészek.

*Erre is mi a jó szó? Egy urológus bácsi azt mondta, "fütykös", amin jelentős önuralommal nem röhögtem

Ma megint a sci-fi sorozatban voltam. Elég fárasztó volt, mert álltam vagy 12 órát, és a jelmez sem volt valami kényelmes. De legalább egy kedvelhető, csinos nővel kerültem össze a munkában, akinek nem tudtam megállapítani a korát, mert huszonéves benyomást keltett, miközben őszült a fekete haja.

"Alig több mint 170 nap múlva egy szabad és mosolygós országban ébredünk"

Akárki is nyer, a másik oldalon rengeteg nem mosolygós ember lesz.

Egyelőre megúsztam a koleszterin csökkenő gyógyszert, mert épp a határértékre csökkent. Viszont el vagyok küldve (vagy ha úgy jobb a szenvedő forma: elküldettem) carotis ultrahangra, amivel kimutatható, hogy okozott-e már érfali plakkosodást a koleszterin. Ha igen, az nekem nem jó hír.

Nem lehetetlen, hogy tényleg a plazmaadás csökkentette a koleszterin szintet, úgyhogy eljárogatok rá a továbbiakban is.

Egy dietetikus is része volt a kezelő személyzetnek, aki olyan nem túl meglepő dolgokat mondott, hogy fogyasszak növényi zsíradékot az állati eredetű helyett; magas rost tartalmú dolgokat, mint pl. teljes kiőrlésű liszt és barna rizs; kerüljem a sajtokat, zsíros húsokat és belsőségeket.

Aztán az egyetemen valaki gyakorolta rajtam a fluoreszceines kötőhártya megfestést, aminek az az eredménye, hogy igen száraz a szemem. Nem új hír, tényleg állandóan úgy érzem, hogy csípi a levegő, ezért vagyok hajlamos kicsit összehúzni a szemnyílásomat.

Szép adatbázis! Örülök, hogy nincs benne senki közvetlen ismerős. Egy középiskolai évfolyamtárs felbukkant benne, akik sosem volt szimpatikus. Nagyon teátrálisan próbált menő lenni (sokakat le is nyűgözött vele, engem nem), és az akkori neonáci hajlamai ellenére most néger felesége van.

Fél év alatt csökkent 0,5-öt a koleszterinem, ami elég jelentős. Ezt okozhatta a kondizás, a visszafogottabb és kicsit szelektáltabb zabálás, vagy a plazmaadás is, de lehet, hogy az utóbbi hülyeség. Szerdán lesz időpontom a lipidológiára (áprilisban foglaltam rá időpontot), remélem, nem kell gyógyszereznem.

A meleg fickó kedvességből a testemet dicséri, hogy jól néz ki (tegnap bejött a műterembe, miközben ott másfél aktoltunk* a nőismerőssel, egy közös zsámolyon ülve, egymásnak háttal), mert én nem vagyok vele elégedett. De igazából annak örülnék, ha valaki mással foglalkozna helyettem.

A nőnek meg plazmából készítenek gyógyszert az autoimmun betegsége rendszeres kezelésére, ami nélkül 2 éven belül meghalna az orvosa szerint (épp lefogyott 39 kilóra), ezért felértékelődött számára, hogy plazmát adok, ami meg a mai pénzszerző programom volt. 

*ez úgy jön ki másfélre, hogy részemről egy egész, a nőnek meg félakt, mert egy bugyit szokott hagyni - ez alighanem engedmény a tanárok részéről, hogy egyáltalán legyen pár nő is a modell felhozatalban 

Néha előkerül az a téma a facebook tudományosabb szegleteiben, hogy kétféle ember van: aki két részre osztja az embereket, és aki nem akinek van belső monológja (tehát mindig hall egy hangot beszélni a fejében), és akinek nincs. Az előbbiek többen szoktak lenni, és meg vannak döbbenve az utóbbiak létezésén. Nálam ez gyakrabban zene vagy angolul megfogalmazott szöveg, ritkábban magyar, fura módon. Hacsak nem azt tervezem, hogy mit írjak ide.

A képzőművészeti egyetemen azt szoktam gondolni, milyen kifinomult művészlélek diákok vannak, egészen addig, amíg el nem kezdenek telefonálni valakivel, és akkor alig használnak nem trágár szót.

Nagy Natália azért volt Besenyő Evetkeként módszeresen becsomagolva dagadt óvodásnak, mert még most is felháborítóan jó alakja van.

Emberek, akiket mindig összekeverek rovat: Ruszin-Szendi Romulusz és Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A PÁV-on megállapításra került, hogy nem vagyok fogyi, sőt, kimagasló lett a teszteredményem a reakcióidő és pontosság tekintetében. A gépes méréshez tartozott a végén egy személyiségleltár, amiben Big5 alfaktorokat mérő Likert-skálás itemeket véltem felfedezni, de óvatosan kerültem a szélsőséges válaszokat, mert egyszer már ért az a vád, hogy hazudok egy MMPI ellenőrzőkérdésein.

Ha idézőjelben van a "kiváló", az szerintem pont az ellenkezőjét jelenti, de jobb, ha nem írom meg ennek a bácsinak.

Au elkezdett egy jogi szakképzést, ami a weblap szerint 309 ezer / félév, de arról nincs hír, hogy bármit is dolgozna. Már várom az izgalmas egyetemi balhéit.

Felőlem mindenki olyan proli szórakozásokkal töltheti a szabadidejét, ahogy akarja, de ez amiatt fenyegető mégis, mert a keresleti csökkenés szűkíteni fogja a könyvkiadási kínálatot.

A Krasznahorkai könyvfelvásárlás mögött mekkora arányban lehet a valódi kulturális kíváncsiság, és az a sznobizmus, hogy elmondhassa a vevő, hogy van neki is ilyen könyve?

Végre eljutottam szerepelni a népszerű sci-fi sorozatba. A stúdiódíszlet nagyon impozáns volt, egyebet nem mondhatok, mert megyek a sittre, aztán ott megöl valaki önbíráskodó, aki inkább ül tovább 20 évvel, mint hogy életben hagyjon egy jogsértő spoilerezőt.

A statiszták etnikai arányaitól megint az volt az érzésem, hogy ez nagyon ki van számolva, nehogy őrjöngeni kezdjen az amerikai közönség színesebbik fele, hogy túl fehér a produkció - ami egy sci-fi esetében szerintem nem feltétlenül lenne probléma, mert 10 ezer évvel a jövőben megengedhető lenne az eltérés egy másik bolygón a jelenkori amerikai etnikai arányoktól. De természetesen nem érthetem annyira ezeket a belső társadalmi feszültségeket, mint ők.

Most a Borgia c. sorozatot nézem, ami ugyanakkor készült, mint a Borgias c. sorozat, csak az előbbit Csehországban, az utóbbit Magyarországon forgatták*, és biztos gyűlölték egymást a producereik. Azon gondolkodtam, ki volt a magyar történelemkönyvekben a filmben szereplő Habsburg Maximilian császár, és kellett hozzá kis internetes segítség, hogy rájöjjek, hogy Miksa néven futott. Ezek a névlefordítások olyan faszságok, szerintem a hülyék kedvéért létező jelenség.

*volt benne egy napig egy szerepem, de nem találtam meg magam utólag 

Elkísértem J-t a repülőtérre, hogy ott összeszedjünk egy másik filippínót, aki valami tudományos konferenciára érkezett. J. utólag írta nekem, hogy büdös voltam (már észrevettem, hogy szokatlanul egyenesen kommunikál), de szerintem a bőrkabátom normális szagát érezte, mert minden ruhám tisztán volt elővéve, plusz indulás előtt zuhanyoztam és szájvizet is alkalmaztam. Esetleg rohadt volt a dezodor, azt most kidobtam, mert anyám is panaszkodott már rá.

A tudóssal kb. mondatonként felváltva beszélgettek angolul és valamelyik saját nyelvükön, amiről azt mondta J., hogy azt nem szereti használni. Ez érdekes és bonyolult dolog, ki akarom faggatni a nyelveikről majd jobban.

Azt is észrevettem, hogy gyakran komolynak értelmezi a vicceimet, vagy megállapítja a neologizmusaimról, hogy olyan szó nincs is; nincs úgy ráállva az agya az abszurd hülyeségekre, mint nekem.

Amikor a böriben megölnek egy pedót valamiféle önbíráskodó erkölcsi fölényből, az miért éri meg a gyilkosnak, hogy még tovább ott tartsák 10-20 évvel?

Ma fejmodell voltam a gimiseket egyetemre felkészítő rajzszakkörön. Az influenzából kifelé haladva az zavart, hogy lehet, hogy taknyos volt az orrom, amíg félrebillentett fejjel kellett ülni, és közelről arca világított egy reflektor.

Aztán elmentem venni egy fancy gyógysampont, mert elfogyott otthon, és arra több mint kétszer annyit költöttem, mint amennyit kerestem. Általában ez a negatív egyenlegű cash flow igen zavaró, már tényleg egy fix helyen kéne dolgoznom a bizarr alkalmi munkák helyett, hat számjegyű, rendszeres fizetéssel. Ugyanakkor van abban valami léleksimogató, hogy nincs munkaidőm és főnököm.

Elmentem egy poliamória témájú csoportbeszélgetésre, és nem szólaltam fel, de meghallgattam a tapasztalati szakértőket. Szerintem ehhez megvan bennem az orientáció (a monogámiában mindig éreztem valami nyomasztóan korlátozót és természetellenest - a szakértők ezt a társadalmi elvárást nevezték mononormatívnak), de nem biztos, hogy a gyakorlatban lenne energiám a hobbijaim és feladataim mellett egyszerre több nővel foglalkozni.

A monogámia és a fürdőruha preferálása között lehet egy érdekes korreláció, legalábbis több résztvevő említette, hogy ők naturisták is. Ha belegondolunk, mindkettő egy társadalmi konstrukció, ami valamiféle vélt erkölcsi stabilitást szolgál, de magasabb szintű nyitottsággal túl lehet lépni rajtuk, anélkül, hogy bárkit sérelem érne.

Elképzelem, hogy Orbán ül a vécén, olvassa a Nemzeti Sportot, aztán eltűnődik: "Végül is már annyit loptam, hogy 200 év alatt se költi el az összes unoka. Többet nem fogok, jövőre tisztességes kormányzás lesz!"

Vajon milyen lesz a jövő belpolitikai felosztása, ha egyszer sikerül végleg elsorvasztani a Fidesz nevű rákot? A Tiszának lesz egy poszt-DK-s baloldali ellenzéke egy poszt-Gyurcsány figurával, és azzal csépelik egymást? Vagy a szélsőjobboldal kap új lendületet? Neofasizmusra mindig van igény.

Tipikus helyi dolog: várok a buszra, beáll egy másik járat a megállóba, emberek le-fel, indul tovább. A busznak csak az elején és a hátulján van járatszám, oldalt nincs. Amikor már kiállt a megállóból, akkor látom a hátulján, hogy megváltozott a száma, és erre vártam én is. Gyalog haza, nem várok félórát a következőre.

Testrészek, amikből kevés a kettő:

• orrjárat
• kar és kéz

Nem tudom, miért mondta, hogy továbbjutott, most láttam, hogy kirúgták a beválogatón. Meg nekem úgy adta elő, hogy ismeri a zsűritagokat, ahhoz képest látszott, hogy nem tudták, ki ez, és a sikertelen produkció után sem lett volna okuk smúzolni vele. Full kamu ember.

Meg vagyok betegedve, ez sok pénzembe kerül a lemondott munka és plazma miatt. 

A középkorban / kora újkorban játszódó filmekben a férfiak nadrágot és csizmát hordanak, nem olyan harisnyaszerű dolgokat, amik a régi ábrázolásokon vannak. Az alighanem túl buzis lenne a mai közönségnek.

Újabban a modellkedés kezd az elsődleges munkámmá válni. Ma 3 óra, holnap 7, de közben mindig az jár a fejemben, hogy most utoljára, mert a mozdulatlanság szívás. Ki lehetne adni lebénult embereknek is, végre pénzt tudnának csinálni valamiből. Benne leszek 2 napot a Dűne sorozatban, sajna jogsértő lenne többet fecsegnem róla.

Egy harcművész figurát követek, mert vannak vicces tartalmai (mágikus kamu harcművészek komolynak szánt videói, akik láthatatlan energiákkal küldik földre a tanítványaikat = "bullshido"), és azt is posztolta egyszer, hogy aki tud 50 fekvőtámaszt, az erősebb, mint az emberek 99%-a. Nem tudom, ennek mennyi statisztikai alapja van, de most sikerült nyomnom 50-et egy nekifutásra. A maradék 3 körből elég lesz 30-30-30.

J. szeretne menni velem meleg vizes fürdőbe, és furcsának tartja, hogy magyar létemre még sosem voltam, mármint Budapesten. Igazából még lovon sem ültem magyar létemre, sőt, nótám sincs. Meg füvezni is akar velem, már talált dealert a kolijában. Mondjuk annyira nem izgat sem a tudatmódosítás, sem a pénzköltés (épp leinkasszált a biztosító, ennél kevesebb pénzem talán gyerekként volt legutóbb), meg mi van, ha tartósan bekattanok a rekreációs drogozástól, mint Au az Erasmusban. Legalább van kilátásban pár filmes és rajzmodell munka, és mindjárt kapok egy busás, 20 ezres bónuszt a plazmára. Ha nem a fűtől, akkor rám szakadt felfoghatatlan vagyontól fogok bekattanni.

Az alkoholmérgezett beteget szállító mentőautó a pianínó.

Mégpedig amiatt nem vagyok az esete, mert nincs rajtam hozzá elég izom. Nem baj, volt már időm megszokni, hogy mindenkinek egy elfogadhatatlan hiba vagyok.

A Fülöp-szigeteki nő ( = J.) azt írja, a bámblüzésének legalább annyi haszna volt, hogy megismert engem, mert én nem vagyok idióta. De annyira az esete sem szerintem, mert épp elment megmasszíroztatni magát valakivel.

A mai filmforgatás nem volt nagyon érdekes, a Néprajzi Múzeum körül kellett mászkálni. Egy jogásznő (nem Au!) a macskaköves részeken belém karolt a tűsarkú cipője miatt, és elég szórakoztatónak talált, azt hiszem. Loptam neki a főszereplő színészek szőlőjéből. Próbáltam volna további nassolnivalókat lopni a stábtól, hogy megosszam a sorstársaimmal, de mindig valakinek a látóterében voltam. Azt egy ideje észrevettem magamon, hogy ahogy öregszem, egyre kevésbé zavar a hideg. A nap végén (ez nem a borzalmas angol nyelvű modorosság tükörfordítása) volt 3D test szkennelés, hogy lehessen minket nagy mennyiségben deepfake-elni a film tömegjeleneteihez. A casting cég részéről etikátlannak tartom, hogy erről nem tájékoztattak előre. De ha visszautasítom, akkor valószínűleg nem fizetnek ki + feketelistáznak.

A hétvégén toltam egy modell munkát. A fekvő póz mindenképp nehezebb, mint az ülő, a vállízületem egy idő után elviselhetetlenül fájt. Ezt korrigáltam azzal, hogy jobban alápolcoltam a fejemet párnákkal, de a művészeknek nem tetszett, hogy változott ezzel a póz. Rám tört egy kellemetlen állkapocs remegés is, még nem volt ilyenem.

Ezt a hetemet még lefoglalja az egyetem, aztán megpróbálok szakmailag releváns munkát találni. Van bennem némi pesszimizmus. Meg vissza akarok térni a konditermezéshez, lassan két hónapja nem tudtam menni, csak némi itthoni súlyzó & fekvőtámaszozás van.

A nagyon fancy éjjeliedény lehet bilirubinnal díszítve.

Úgy érzem, sokkal inkább az én kezemben van az irányítás, ha kikapcsolom az ébresztőórát a megszólalása előtt egy perccel.

Valaki politizált a buszon a sofőrnek, annyit hallottam belőle, hogy valakinek olyan a feje, mintha őrült lenne, és arra van nagyra, hogy van mögötte pár száz ember. De ez alapján akármelyik politikus lehetett.

Nincs Valóvilág, úgyhogy a Megasztárt nézem, hogy kielégítsem trash igényem. Azt is egy kalóz streaming oldalon, tévé hiányában. A két férfi zsűritag szexista bunkóságokkal és más agresszív poénokkal bombázza Herceg Erikát, aki egy idő után ezt ki szokta kérni magának. Ekkor nyíltan lehülyézik, amiért még azt sem érti, hogy csak viccelnek vele. Annyira megvetem az ilyen parasztokat, akik számonkérés esetén sértődötten azzal takaróznak, hogy csak vicceltek. A legjobb védekezési módszer ellenük egyébként az lenne, ha megkérnénk, hogy magyarázzák el a viccet, mert nem értettük. Sajnos ezt is agresszióba fordítanák, hogy ekkora nyilvánosság előtt ne kelljen meghátrálniuk, de legalább kevésbé vidáman.

A kórházi gyakorlaton kedvesen beszélgetek a betegekkel, talán ezzel kompenzálom, hogy nem értek sokat a szakmai részéhez.

Tegnap voltunk a pucér strandon, és amilyen hülye vagyok, sikerült szabálytalanul foltosan lesütnöm magam a hanyagul felhordott fényvédő krémmel. Aki odavitt, elment supolni* meg társalogni, és hosszú időre szürreálisan egyedül maradtam a szomorúan posztszezonális hátsó strandszakaszon.

A találmányom az a helyzet, hogy a jógaszőnyeget félig a vízbe kell tenni, és ekkor egyszerre van napozás, hűsölés és kényelem.

*azt pont láttam, amikor beborult a vízbe, és végleg elvesztette a szemüvegét, de egy 10 fős meleg társaságban találtunk egy sofőrt helyette, és ezek nagyon jófej emberek voltak

Ma a Fülöp-szigeteki nővel találkozva elmentünk a művházba, mert otthagytam a múltkor a viszonylag drága könnyű kabátomat, plusz hogy lelkileg jobban felkészüljön a modell munkára a helyszín megismerésével. Ő egy kellemes személyiség, nem csak azért, mert okos és jól néz ki, hanem mert sosem basztatott semmivel, és manapság az is elég hozzá, hogy meg legyek elégedve valakivel, ha nem kritizál engem. Jó, egyszer azt írta, hogy egy idióta vagyok, amiért az előző strandolóssal lógok, de nem vettem rossz néven. Meg a templomba járás nekem túlmutat az értelmezési tartományomon, de az engem szórakoztató dolgok is sokakban válthatnának ki értetlenkedést.

Ma aktmodell voltam egy rajzművész csoport részére. Az egyik tanár kérdezte, hol szoktam modellkedni, mert olyan profin hoztam a mozdulatlanságot (ellentétben a másik - ruhás - modellel, aki ezt most csinálta először, és túl sokat ficergett, mert mindig elzsibbadt a lába). Nem szoktam még, csak jól tudok bambulni.

Említettem ezt a filippina csajnak, aki tényleg merész, mert kipróbálná legközelebb, mindenféle hasonló tapasztalat nélkül. Illetve szokott bikiniben színpadon lenni, amikor izomverseny van, ha azt vehetjük kicsit hasonlónak. Csak amiatt szarul érzem magam, mert nem illett volna terjesztenem a munkalehetőséget, mert ez annak lesz a kárára hosszabb távon, aki nekem szólt róla. Jövő héten még nem, mert akkor amúgy se jött volna. Majd azt hazudjuk, hogy magától találta a lehetőséget valahogy. Nem is, jobb lesz a valóságot úgy tálalni, hogy maradt egy üres hely, emiatt szóltam neki.

A vámpírfilm folytatásából megtudjuk, hogy a pálinka egy román specialitás, és a leghíresebb magyar - Gábor Zsazsa mellett - Dracula gróf.

A mai forgatáson egy darabig azon szórakoztam magamban, hogy az egyik stábtag olyan, mintha direkt Nemes-Jeles László klónja lenne, talán ennyire nagy tisztelője neki, aztán rájöttem, hogy ő Nemes-Jeles László. A Budai Vár falánál volt a set, és hamar felbaszta az agyamat, hogy a turisták fotózgatnak minket kérdezés nélkül, különösen az ázsiaiak. Dolgozunk, nem az ő szórakoztatásukra kirendelt bazári majmok vagyunk. Az egyik ilyen nőtől megkérdeztem angolul, hogy miért nem kért ehhez engedélyt, amin csak vihorásztak egy másikkal, és távoztak. Szívesen visszamennék megint, hogy már kitartóbban oktassam ezeket a gyökereket. 

Társalogtam egy idősödő biztonsági őr nővel, aki régóta nem bírja a sárga turistákat (a rasszizmusa iránt keletkezett belső elítélésem idővel gyengült a fentiek matt), és a zenei tehetségkutató tévéműsorban tovább jutott. Büszkén mutatott nekem egy videót a telefonján, amin egy karaoke bárban kicsit hamisan énekelt. Azt is állította, hogy már 5 éve 3 naponta jár plazmát adni, és nem jeleznek vissza neki semmi egészségi problémát ezzel.

Megint megbuktam autóvezetésből, mehetek PÁV-ra. Bárcsak kapnék vigasztaló kommenteket, hogy nem vagyok retardált!

Ezt meg hajnalban hallottam (4:40-re kellett vidékről ott lennem b+): 

- Te vagy az utolsó?
- Igen.
- Akkor csukd be az ajtót.
- De még jönnek.

Vámpírhorror klisé: a Romániába utazó amerikai egyetemisták csupa C1-C2 angol szintű öreg paraszttal találkoznak.

Azt hittem, a zenei tehetségkutató tévéműsorok* fiatal közönségnek szólnak, de egy ilyen témájú kommentemet szinte csak nyugdíj közeli emberek lájkolgatják.

*kellő rosszindulattal ezek közül bármelyik szót idézőjelbe tehetnénk

Ma egy gyerekszemészeti rendelőben voltam mint megfigyelő gyakornok. A legtöbb gyerek cuki volt, még a szellemileg elmaradottabbak is. Az nem volt cuki, aki erőszakosan, hangosan szólongatta nagyjából 20-szor az orvossal beszélgető anyját, hogy "Anya! Anya! Anya! ...", csak hogy mondjon neki valami faszságot a végén. Ilyet láttam máskor is, biztos sok szülő ismeri.

Az egyik elmaradott gyereknek kérdeztem az apját, hogy mi miatt szokott hisztizni a gyerek, amire azt válaszolta, hogy tipikus skorpió, többet nem is kell mondani.

A fura cégvezető most ghostingol, talán leterheli az elkezdett egyetem, plusz valaki a Tinderről dugja. Rám nincs oka haragudni, velem kedves szokott lenni.

A Fülöp-szigeteki testépítővel szoktam csetelni, ő némileg ilyen sport influencer is, beszélős videókkal. Bírom őt, állítólag majd tudunk találkozni valamikor. Be van tőle fordulva, amikor 30 fok alá esik a hőmérséklet, vagy nem süt a nap. Kár, hogy vele csak salátázni lehet, komolyan veszi az életmódját.

Your boundary is at hue 186, bluer than 97% of the population.

Csináltam a dolgaim ma, de csak hogy azt érezzem, hogy mennyi mindent nem csináltam, amit kellett volna még. Depressziós péntek.

32 éve indult az X-Files! Nemsokára végignézem megint, kiegészítve a végét az általam még nem látott legújabb évaddal. Abból a szempontból kártékony lehetett, hogy ennél jobban még semmivel sem hergelték a konteós flúgosokat, de mégis kiváló alkotás.

A Twin Peaks új évadot sem láttam, az is sorra kerül, barátocskáim.

Most nézem a Hunyadi sorozatot, amiben volt egy olyasmi szöveg az egyik karaktertől, hogy "meg kell védenünk a határainkat, különben az országnak vége, és erre csak egy ember képes", és ebben éreztem egy kis aktuálpolitikai felszopást, az állami támogatásért cserébe.

Mivel szeretem a történelmet, így hiányoltam azt, hogy legyenek évszámos feliratok és rövid, térképes magyarázó grafikák az aktuális helyszínről, legalább a külföldi nézők kedvéért. Nyilván egy része fikció, Bán Mór egy alternatív történelmi dark fantasy szerző, olvastam már tőle pár könyvet és novellát, de a nagyobb eseményekhez kellett volna évszám, hogy ne lógjon a levegőben a sztori.

A hétvégi szülinapi bulin az ünnepelt készített magának tortát, és meg kellett volna fejtenem a tetején levő dekorációt, ami azért nem sikerült, mert túl okos voltam hozzá. Az volt ugyanis a mintázat, hogy IL, ami szerinte egy római szám, de erre nem gondoltam, mert ilyen nincs, csak XLIX.

Az öreg tanár azzal kezdte az előadást, hogy sorban álljunk fel, mutatkozzunk be, meséljünk magunkról. Velem kezdve, mert én ültem hozzá a legközelebb, hogy fel tudjam venni a hangját, mindenki hasznára. Hát jó, bemutatkoztam a tömegnek, akik egyébként 3 éve ismernek (legalább kórusban visszaköszöntek), elmondtam, milyen béna a helyzetem. A következő lány mondta a tanárnak, hogy már tavaly is így bemutatkoztunk. Oké, akkor senki másnak nem kell már, elég, ha én vagyok egyedül balfasz.

Nem tudom, lesz-e még ilyen kör, de azt passzolni fogom. 

Találtam olcsó fotóst, még egy ezressel meg is jattoltam. Azon még összevitáztunk, hogy a jó CV fotó olyan, mint az igazolványkép, tehát csak egy fej (mondta a fotós), vagy annál kifejezőbb, és tartalmaz valamennyit a törzsből is (mondtam én). Ő abban a világban él, hogy ezt ráragasztják a papírra, tehát nem mindegy a mérete, ne kérjek túl nagyot. Nekem meg eszembe se jut fotókat ragasztani, csak adja oda digitálisan, aztán úgy szerkesztem, ahogy akarom.

Az erotomán cégvezető nő elment egy sztárpszichológus csoportfoglalkozására, ahol elmondása szerint annyira felbosszantotta a résztvevőket, hogy valaki a földön fetrengve hányt is, de pár óra múlva megnyugodott. Ez nem tudom, mennyire igaz, de azért vicces.

Köszönöm a klímakatasztrófás rémisztgetéseket, meg vagyok rémülve, de továbbra sem tudom, hogy nekem mit kellene tennem, hogy ne ez legyen. 2001-ben repültem legutóbb, autóm nincs, marhát szinte nem eszem. Más húsokat igen, fejezzem be azt is, miközben egy NER-es geci 2-3 magánrepülőzése nagyobb légköri kárt okoz, mint az én egész életem?

Szülinapi házibuliban vettem részt. Vittem egyszerű party game-eket, amikkel még a szüleim szórakoztatták a barátaikat a késő Kádár-korban (rulett és 3 dimenziós amőba). Ezekkel páran jól elvoltunk, amíg az ünnepelt házigazda ránk nem szólt, hogy ne játsszunk, hanem beszélgessünk. Házigazdaterror. Már többször észrevettem, hogy feldühödik, ha a vele való beszélgetés helyett valaki valami mást csinál a közelében.

A kozmetikus szerint a különféle életeredményeknek 40 éves korig meg kell lenniük, különben már soha nem lesznek meg. Megköszöntem neki a bátorítást a céljaim elérésében. Ahhoz túl finomlelkű vagyok, hogy cserébe felkérdezzem, hogy miért nincs diplomája és gyereke. Nem az a normális dolog, hogy kedvesen elismerjük az eredményeket és a célokért való küzdést? Miért fontosabb ennél az, hogy fölényeskedve lehúzzuk azt, aki ki akarja javítani az életét?

update: letiltottam. 

A legjobbak azok a rímek, amelyek homofónok, eltekintve a hangsúlytól. Gondolok olyanokra, mint

• a nyámnyila - anyám nyila 
• pihenő - pihe nő
• szólista - szó lista 
• ősanya - ő Sanya,

 de ezek kontextuális felhasználhatósága általában nehézkes.

Felvállaltam a Tömegközlekedési Igazságtevő Ember szerepet a buszon: szóltam egy leszbikus tizenévesnek, hogy ahol áll, az a kerekesszéknek van fenntartva, mert annyira lekötötte a telefonja, hogy nem foglalkozott vele, hogy tőle egy méterre beparkolt egy rokkant. A roki cigány meg szólt nekem, hogy nem érdekes, jó ott neki. Igen, addig jó ott neki, amíg nem fékez a busz, mert akkor menthetetlenül oldalra borul, és pár csontját eltöri. Úgyhogy mindenki ott maradt, ahol volt. Én megpróbáltam, de arra jutottam, hogy ezek mindketten hülyék.

Két dolog, aminek tudok kicsit örülni:

• Ha sietség nélkül érkezem a szúnyog céghez (ahol lecsapolják a vért), akkor a szisztolé a 120-at sem éri el.
• Aki rég nem látott, az önként megdicsér, hogy milyen izmos lettem (nem vagyok az, csak magamhoz képest). 

Valamiért elgondolkodtam rajta, hogy a Milli Vanilliben az első szó az ezredrészt jelenti-e (spoiler: nem), így jutottam el a Wikipedia oldaluk (részleges) elolvasásáig. A lip-sync morálisan problémás-e, ha a popzene rajongók eleve nyilvánvaló illúziókra költik a pénzüket és rajongói érzéseiket? Értem ezalatt, hogy a rajongó attól rajong, mert becsapja magát a rajongása tárgyának idealizálásával. Ha a rajongó objektív lenne, zenekritikusnak neveznék.

A kozmetikusból kezd elegem lenni, nincs szükségem olyanokra, akik ítélkeznek és leértékelnek. Elég depressziós az éltem attól is, ha csak én teszem ezt magammal. Az ilyen egyszerű emberek nem látják meg azt az erőfeszítést, amit egy gödörből való felmászás és a családi korlátok meghaladása jelent.

Szerintem az body shaming, amikor a ruhások kalapot keresnek rám, és azt mondják "hogy lehet valakinek ilyen kis feje?".

Anyám szerint büdös vagyok a dezodortól.

Aki elvitt eddig a strandra (ami kizárólag kocsival közelíthető meg), kb. minden nap posztol tájkép fotókat onnan, de engem már nem hív.

1. Valaki mást favorizál most.
2. A gyerekeivel megy. 
3. Büdös vagyok a dezodortól.

A debreceni kozmetikus tengerparti utazási hirdetéseket küld nekem komment nélkül, és nem érti, hogy miért nem utazgatok. Egyelőre üdítős dobozokat guberálok, meg lecsapolom a vérem, hogy meglegyen az éves nyugdíjbiztosításom.

Az edző engem akar dolgoztatni, hogy együtt találjunk valami múltbeli hozam adatokat, mert ez érdekelte az ügyfelét, de nem találok én sem. Sajnálom őt, mert nem ért semmit, és nem tud önállóan problémákat megoldani, és felelőtlen ígéreteket tesz az ügyfélnek, és fél a főnökétől segítséget kérni, merthogy az nem ér rá. De már sok ez nekem, mert én sem értek a munkájához, és égeti az időmet, és bűntudatot kelt bennem, hogy talán mégis többet kellene segítenem neki, mert együttérző vagyok.

 

:((((((((((

Azt szoktam látni, hogy megnyugtatóan kevesen nyúlnak hozzá az ingyen osztogatott Metropol feliratú papírhulladékhoz, aminek Karácsony Gergely hivatalba lépése óta az a hergelés a funkciója, hogy ha van bármi fejlesztés vagy nem kormányzati szervezésű rendezvény, akkor rossz a közlekedés.

A mai forgatás egy reklámfilm volt, aminek a megrendelője barátom, Juc volt (ő a marketing igazgató egy kommunikációs cégnél, azt hiszem), és találkoztam vele. A filmstábok általában (és itt is) egész nap ingyen zabálnak kalóriadús csemegéket, meg is látszik rajtuk, a statiszták viszont nem ehetnek a szegényes reggelin és ebéden kívül. Ez egyszerű pitiánerség, mert a költségvetés elhanyagolható részét érintené. Estefelé megjelent az egyik kolléga egy tálcányi melegszendviccsel, hogy szétossza köztünk, ezt biztos azért tudta elintézni a cateringgel, mert más esetekben ügyelő szokott lenni. Aztán a first assistant elvette tőle a tálcát, mielőtt bárki vehetett volna belőle, mert zavarta volna a munkát, ha pár másodpercig eszünk. Az esti zárás után még megláttam ezt a tálcát közel üresen, addigra a stáb azt is felzabálta.

Egy pillanatra azt hittem, ez valami Au topik lesz, mert ő szokott fogorvosi rendelőkben jogi bonyodalmakba és verbális erőszakba keveredni. De eszembe jutott, hogy már letiltottam, nehogy meglássa, hogy beléptem egy zárt csoportba, ahol már ott volt, és a szabály szerint bemutatkozást kellett írni, és tök béna lett volna, ha észreveszi. De igazából ha észrevenné, azt is leszarná, annyira önimádó.

Van egy olyan buszos utastársam (molett* férfi, 30 és 50 közt, tanult személyre utaló kifejezésmóddal), aki a hozzá közel ülő, idegen tizenéves lányokat valami ürüggyel megszólítja, majd végtelenül hosszan végtelenül unalmas témákkal kínoz, a munkahelyével kapcsolatban. A lányok a távolsági közlekedés miatt ezt kénytelenek igen sokáig hallgatni, és életkoruk és jólneveltségük miatt nem merik elutasítani az egyoldalú társalgást. Nem tudom, hogy le kellett volna-e állítanom, mert a viselkedése nem tartalmazott semmilyen szexuális zaklató elemet, helyette a szószátyár autista esetének tűnt, aljas szándék nélkül. Habár azt észre kell venni, hogy nem random embereket, hanem csak tizenéves lányokat traktál. Ha megint látom, rászóljak, hogy hagyja békén az áldozatát?

*tudom, ez olyan, mint a mackós nő 

Nem tudom, mi az a házsárt. 

Most CV fotózási szolgáltatást keresek, meg a leesett államat a földön, hogy milyen árakért dolgoznak pár percet. A weblapjukon arról győzködik a leendő ügyfelet, hogy a HR-esek a rengeteg önéletrajzból a fotó alapján szelektálnak. Nem tudom, ez milyen iparágra vonatkozik, a modellekre biztos aránylag erősebben, de én az IT-ban tökéletesen figyelmen kívül hagytam, hogy kinek mi van a fotóján, ha van egyáltalán.

 

Amikor írják egy élő színésznőről az imdb-s életrajzában, hogy szép, hány éves korában lesz a jelenből múlt idő?

Meg a Wikipedián is készen áll valaki, hogy azonnal átírja az igeidőket, amikor meghal a személy, akiről a szócikk szól?

A 80-as évekig a fantasy (szerep)játékoknak megvolt az a burkolt rasszizmusa, hogy a nem ember fajú karaktereket nem a foglalkozásuk, hanem a fajuk határozta meg. Mintha úgy mutatnánk be három barátunkat, hogy Tibi, szoftvertesztelő; Mária, műfordító; és Béla, néger.

Amerikai egyetem klisé: a tanár sokat foglalkozik azzal, aki elkésik vagy megszólal előadás alatt, a nevén szólítja. Honnan tudja, és egyáltalán miért érdekli, hogy hogyan hívják a diákjait?

Ahol disznók laknak, az igenis mezőgazdasági épület.

Közegészségügy a helyi rendelőben: önmagában az előjegyzés is csak novembertől lesz elérhető, hogy akkortól legyen pár hónapra a vizsgálati időpont. De azért a nyugdíjasok nagy része továbbra is ezt a kormányt akarja.

Népszerűtlen vélemény: a mémek nem viccesek. Egy évek óta túlhasznált dolog nem válik tőle viccessé és érdekessé, ha valaki kicsit módosít rajta.

Vettem 2 napja egy elektromos fogkefét a plazmaadások után kapott utalványokból összespórolva, mert a fogorvos ragaszkodott hozzá. Még nem volt ilyen szerkentyűm, hatásosnak érzem, örülök neki. De további gyakorlást igényel, hogy ne rezegjen be tőle az agyam, és ne fröcsköljön ki a szájamon a fogkrémhabos nyál.

Közhivatalnokoknak miért kell palota? Miért nem jó egy modern, funkcionális iroda? És miért vihetnek oda múzeumokból műkincseket?

Könyvjelzőnek használni a lap behajtott sarkát a könyv megerőszakolása.

Reggel az ágyban éreztem, hogy néha valami mászkál rajtam, de nem sikerült meglátnom, mi az, aztán később a tükörben láttam, hogy a karomra van ragadva egy döglött kaszáspók.

Bunkóek egyik gyereke szorgalmasan gyakorol a furulyán, hónapok óta ugyanazt a dalt fújja, amiben az volt a szöveg, hogy "en-ó-pé-kú, a-nagy-far-kú" vagy valami ilyesmi.

Ma arra kellett felhívnom az edző figyelmét, hogy olvassa mindig a céges e-mailjeit, mert azt nem szokta, mert túl sokat kap. Ha egyszer miatta ragad be egy ügy emiatt, ez nem lesz jó kifogás a főnökei előtt.

A debreceni kozmetikus küldött pár nyaralós bikinis képet, szemrevaló jelenség (eltekintve a sok tetkótól), de tényleg nem tudom, miért foglalkozik velem, túl messze vagyunk, és nem is hasonlítunk nagyjából semmiben. Ha közel lenne, biztos befizetnék egy arctisztításra, nem voltam olyanon jó pár éve.

A szexmániás ragadozó cégvezető meg úgy látja, van karizmám, ami szerinte ritka, szerintem meg alapból béna vagyok, csak talán szórakoztatta, hogy nem akartam semmivel lenyűgözni, csak magamat adtam.

Már annyira rászoktam a plazmaadásra, hogy kb. felerészben gyári fiziológiás sóoldatból állhatok össze. 

A parkban tartottunk edzést, mert lejárt a terembérletem, és egyelőre spúr vagyok újat venni. 4 kisgyerek rohangászott a közelünkben, szülinapi zsúr volt, és az egyik elkezdett kiabálni a többieknek rám mutogatva, hogy "nézd, tornáznak!". Én meg lelkesen rámutattam a gyerekre, és kiabáltam, hogy "nézd, lufis gyerekek!". Ettől zavarba jött.

Volt sok éve egy Mankó usernevű blogger, akinek lehetett egy olyan énképe, hogy segít másoknak, ezért ez a neve, ezt egy kiemelt bemutatkozó panelben meg is magyarázta. Viszont szerintem kimondottan toxikus, beszólogatós figura volt, egyszer engem is elküldött a picsába. Egy blogposztjára emlékszem már csak, amiben azon kúrta fel magát, hogy amikor éjszaka leült pacalpörköltet enni, és bekacsolta a tévét, hogy pornót nézzen, akkor csak softcore filmet adtak, és látszólag nem volt ismerős ezzel a műfajjal, kiborult az egész koncepción, hogy nem dugnak igaziból.

Próbálok segíteni az edzőnek a munkájában távolról, mert nem tud számítógépet kezelni, és ha nem ért valamit, visszább lépek eggyel, de amiatt már nagyon nehéz, ha olyanokat sem ért, hogy fájl megnyitás vagy böngésző lapfül. Megoldottam vele a képernyő megosztást Meeten keresztül, hogy legalább lássam, mit művel, de az rendszeresen bezáródik, és nem tudom, hogy ő bassza el, vagy a céges rendszer tiltja le, ahogy ő állítja. Nem szeretném, ha kirúgnák a digitális inkompetenciája miatt, ezért segítek neki.

Nem meri megkérdezni a főnökét, amikor nem tud valamit, inkább az én időmet rabolja, már 2 órája. Tőlem kérdezi, hogy mire gondolt a főnöke, és mi hol van a céges rendszerében, amit nem ismerek. Diktáljak neki adatokat, hogy bevigye, Erre nem voltam hajlandó, inkább megmutattam, hogy kell a Windowsban osztott képernyőt csinálni két ablakkal. Talán megjegyzi valamikor, de nem vagyok benne biztos.

Tegnap egy sci-fi sorozatban voltam, egy bizottsági meghallgatás jelenetben. Kelléknek kaptunk mappát és füzetet, benne sok szöveggel. Az volt az érdekes, hogy régebben ezek hulladék papírok voltak, most viszont igényes jegyzőkönyvek és jelentések, 10-15 oldalon keresztül, ténylegesen a cselekmény hátterére vonatkozóan. Alighanem ChatGPT.

Ma sikerült egymás után két depresszív filmet megnéznem (Örökség [1980], The Last Movie Star [2017]), le is jöttem az életről.

A kormányzati kommunikációban használt többes szám első személy, vagy a magyar emberre vonatkozó nemzetkarakterológiai megállapítások valójában mindig az Orbán családot jelentik.

Nem tudom, hogy a professzionális ökológusok egyetértenének-e velem, de úgy érzem, minden lecsapott szúnyoggal kicsit jobbá teszem a világot.

Az hobbinak nevezhető, aminek az alkotó folyamatát nem szeretjük, csak az eredményét?

Lacinak ugyanaz lehet a betegsége, mint Alekosznak.

Elmentem saját öltönyben egy filmes ruhapróbára, irodai jelenet lesz egy sci-fi sorozatban.

• Már az első fél kilométer gyaloglás után ledörzsölte a bőrt a bokámról a cipő. Jobb lesz ezentúl csak közvetlenül a jelenethez felvenni.
• A filmstúdióban az étkezőt nem figyelte senki, és mivel nem ebédeltem, és már délután volt, pofátlanul bezabáltam a gyümölcsökből, nassolnivalókból és kávéból. (Ezekből általában ingyen ehet-ihat akárki, aki nem statiszta, de ez felháborítóan diszkriminatív.)
• Hazafelé a Vörösmarty téren sokáig figyeltem a hömpölygő turistákat, akik táplálkoztak és zenét hallgattak az elő-augusztus 20-i*  fesztiválon. Ez valahogy oldani szokta az elidegenedettség érzésemet. Egy rendőrjárőr őrmester** nő gyanakodva nézegetett, biztos bolondnak tűntem, hogy nem csinálok semmit, csak állok és nézek vagy háromnegyed órán át.
• A zakó estére gusztustalanul rám büdösödött, párszor még le kell mosnom a bélését hónaljnál, megfelelő óvatossággal, hogy ne ázzon át. 

*ez egy jó példa arra, amikor én se tudom, mi a jó helyesírás

**szeretem megfejteni a rendőrök rendfokozati jelzését, de ez olyankor kihívást jelent, ha a távolság és a fényviszonyok miatt nem látszik jól, hogy aranysárga vagy ezüstfehér a csillagok színe

Csetelek egy debreceni kozmetikussal is, akivel sosem fogok találkozni, és az egyik randiappon akadtam össze vele. Pontosabban rájöttem, hogy lájkolt, és aki nem kelt bennem különösebb ellenérzést, azt visszalájkolom. Pénzét világutazásra költi, élményeket gyűjt, ez rendben van. De azt bántónak és korlátoltnak gondolom, hogy hülyeségnek nevezte, hogy én könyvekre és társasjátékokra költöttem sokat. Ezek neki tárgyak. A tárgyak nem élmények, tehát értéktelenek. Szerintem meg élménykellékek, és használatba vételükkel élményekhez jutunk. Ilyen élmény az olvasás, és a játék a barátokkal. Szerinte az élmények nem itt kezdődnek. Szerintem nem tud sokat az extraverzió szintjének az élménykeresésre gyakorolt hatásáról. Elnézést attól, akit olvasóként érint, de megint megerősödött az a véleményem, hogy diplomátlanokkal nehezen vergődök zöldágra (ez mi a fenét jelent?), mert egyszerűen más világban élnek, nem értjük egymásét.

Illik negatív jelzőnek használni azt, hogy balkáni? Tényleg minden annyira szar ott, hogy ez jogos legyen? Nekik ez nem sértő?

Gyanús még a 3 éve lejárt barbeque szósz, és a penészes szemek mellől evett fekete szeder is, amiket mostanában ettem.

A közönség elég közömbös a produkció iránt, mindenki a kaját várja.

Pucér strand volt, állítólag sportnappal, de a versenyzők valahol máshol lehettek. A vízben kissé félek, a parttól 4-5 méterre már ellep engem is. Felüdítő volt látni egy szőrös nőt. Nem bámultam, csak észrevettem.

Szerintem nem is a wasabis mogyorótól, hanem egy rossz kenőmájastól lehetek rosszul napok óta.

Nem tudom, mi az a spila. 

Már egy napja szar a gyomrom a wasabis mogyorótól.

Ma egy elég különleges nővel randiztam, bár a randi nem jó szó, mert nem párkapcsolati céllal mentem oda. Cégtulajdonos, magas, jól néz ki (minden nap edz a legfancybb teremben), férjével etikus non-monogámiában él, tehát mindketten rengeteget dugnak másokkal. Némely alkalmazottjai rettegnek tőle, de nem érdekli, csak azt rúgja ki, aki nem végzi el a munkát. A világutazás már nem érdekli, mindent látott. Most emberi kapcsolódásokat keres, plusz központi motivációja a szex. Erről szeret gátolatlan stílusban beszélgetni. Én eléggé zavarban voltam tőle, olyan határozottságot, dominanciát és energiát áraszt, és szokása nagyon hosszan a szemembe meredni. Velem szemben ülve kinyújtotta a lábát, hogy lássa, hogy birkózok meg vele. Néha elnevettem magam rajta, hogy lehet valaki ekkora ragadozó. Mivel tudtam, hogy olyan pasik jönnek be neki, akik rajta is túltesznek ebben a magabiztosságban, azért mentem oda csupán kíváncsiságból. Szerintem megkedvelt engem, mert értékeli, ha valaki megnyílik előtte, elvileg beszélhetünk máskor is még. Azokat utálja, akik nem magukat adják, hanem többnek akarnak látszani. Ősztől egyetemen tanul ő is, szerintem egy vizsgán ő fogja a tanárt szívatni.

Akinek túl szokatlan a profilja, az vagy vicces egyéniség, vagy autista. Most az utóbbiba futottam bele szerintem, mert nem érti a vicceimet.

 

Estére összemegy. (De tényleg ez az egy, redundáns gondolata van magáról?)

  

Biztos rosszul esne neki, ha bevallanám, hogy fogalmam sincs róla, ki ő. Amúgy miért van 3 kutyafej? Kimúlt az egyik a vidéki környezetben?

Betoppanni szoktak néha, de olyat még nem hallottam, hogy valaki kitoppan, pedig elvileg nincs akadálya (mondjuk egy introvertált egy házibuliból).

Nem tudom, mi az a kótyavetye.

 

Gépi bemutatkozás fail.

A könyvkiadók marketing trükkje, hogy a könyvek gerincére tesznek egy számot, és csak akkor fog jól kinézni a polcon, ha hiánytalan. Pedig általában nem jelentenek tartalmilag egy sorozatot, és valószínűleg nem is vagy mindre kíváncsi. Ezt azzal lehetne megjavítani, ha átfestenénk a számot olyanra, mint a háttere, hogy ne látszódjon egyáltalán.

Gondolom, aki majdnem minden képén a kutyájával van, annak nem túl jó irány azt írnom, hogy nekem a kutyaugatás túl hangos. Nagyon gyakori ez a gyerekpótlék.

A kutyáknak meg úgy általában üzenem, hogy a kiabálás nem old meg semmit. 

Kezdem úgy gondolni, hogy a szintén sokak által felértékelt "deep conversations" egy red flag. Engem legalábbis hihetetlenül lefárasztott élőben a lelkizős művésznő pár hete. Nekem az a komfortos, ha nem kell se sokat, se túl komolyan beszélgetni, a vicces butaságoktól jobban érzem magam.

Életem mottója az lehetne, hogy "annyi mindent kellene csinálnom, amit nem csinálok".

Voltam fogászaton, kérdezte az orvos, hogy kérek-e érzéstelenítőt a fúráshoz, de nem, mert túl kemény vagyok hozzá! Sőt, az Igazi Férfi fájdalom erősítőt kér ilyenkor. Tök rendes volt, leszedte ingyen azt a fogkövet, amit 2 hónapja is már, csak visszanőtt oda. Prevenció: elektromos fogkefe, de most nem fér bele a költségvetésembe. Ezt mondtam is, emiatt sajnálhatott meg.

Arra meg ma jöttem rá, mennyire lehúzott a bank az SMS-eivel, amikből újabban rengeteget kaptam a palack guberálás miatt. Darabja 55 Ft, tehát amikor előfordult, hogy csak 1 palackot dobtam be 50 Ft-ért, akkor én fizettem rá.

Milyen lenne írnom valakinek az izgalmas kenuzós fotóposztja alá, hogy mikor adja vissza a könyveimet.

5-ből 4 kokerónak meghaladja az agyi képességeit a sorban állás működése.

Voltam tegnap strandon, voltak némi erotikus tevékenységek is, de igazából másba vagyok belehabarodva, csak ő állítólag most nem akar senkivel ismerkedni (én is ezzel szoktam lekoptatni, aki nem jön be, és nem akarom megbántani), de azért még szóba áll velem.

Komoly dolgokkal is illene foglalkoznom, úgy, mint CV lefordítás és szakdolgozat írás.

Tolcsvay László Csak egy kék színű virág c. dalát úgy szoktam félrehallani, hogy Csak egy kétszínű világ.

Egy hónapig beszélgetek valakivel, már kezdem azt hinni, hogy bír engem, aztán megemlítem, hogy szeretem a naturista strandot, és letöröl. Ezek miért nem olvasnak profilt?

A tipikus reakció: - "Mi a jó abban?". Elmagyarázom, hogy pszichésen és praktikusan is sokkal kellemesebb, plusz nincs gyerekvisítás, se viselkedni képtelen kamaszok / felnőttek. - "Nem zavarnak a ronda öregek?". Nem, mert nem bámulok senkit, plusz aki pucéron ronda, az fürdőruhában is ugyanolyan ronda, plusz elfogadó vagyok, nem szépségversenyre megyek. - "De ott lóg a heréje, csöcse stb., nem akarom látni." Akit némely, alapvetően normális testrészek iszonyattal töltenek el, az önmagában keresse a problémát. - "Nem akarom, hogy engem bámuljanak." Kevesebb bámulást fogsz kapni, mint egy szokványos strandon, az erre vonatkozó etikett miatt. Ezekkel már nem tudnak mit kezdeni, úgyhogy érzelmi alapon, a meghaladhatatlan korlátaik miatt elutasítanak.

 

Ezt sokan bejelölik, de nem az a kérdés, hogy jársz-e szavazni meg tüntetni meg trollkodni, hanem hogy milyen az értékrendszered. Az mindenkinek van, attól függetlenül, hogy érdekli-e a politika.