Anyám és férje úgy vélik, a foci nem kerül közpénzbe, a szponzorok révén önfenntartó, és a jegyeladások ÁFA-jától megtérülnek a stadionépítések. Oké, búmer.

Törvényileg kellene tiltani, hogy bárki Magyarországnak nevezze magát, vagy bármi olyan csoportot, ami csupán részhalmaza Magyarországnak.

Amikor egy fiatalember megöl valakit, az elkövető hozzátartozói mindig mentegetik, hogy nem rossz ember ő, csak ezért meg azért történt a szerencsétlen esemény. Adódik a kérdés, hogy akkor ki a rossz ember, ha nem az, aki bandába verődve terrorizálja a járókelőket.

Haldokló beteg emberes és első világháborús filmeket nem akarok megnézni.

Meglepő, milyen sok koncertjegyet el tudnak adni ezek ahhoz képest, hogy bennem mindig csak szekunder szégyent hagynak.

Milyen kár, hogy a legtöbb egykori tanáromnak szinte semmi digitális nyoma nincs, így azt se tudom, élnek-e még. A középiskola meg rég megszűnt, így onnan sem lehet tájékozódni. Maradnak az osztálytársak közvetett pletykái, de azok megbízhatóságáról elég annyi, hogy egyikük azt hallotta valakitől - egy másik osztályba járó beképzelt szélsőjobboldalitól, aki velem sosem állt szóba -, hogy meghalt a matektanár, aztán felfedeztem, hogy ez tévedés. A rémhírterjesztő fiú az eszméivel valahogy összhangba tudta hozni, hogy aztán egész életében a karvalytőke kiszolgálójaként bankokban dolgozzon.

A leggecibb troll öregasszonyoknál szokott lenni egy virág(csokor) a profilkép, mintha valami kedves emberek lennének.

Horváth Charlie Jég dupla whiskey-vel c. száma egy önigazoló alkoholistáról szól (Egy a társaság miatt, igen / Egy, hogy jó napom legyen / Egy a rossz időkre kell / Egy hogy jól aludjak el), aki extraverziója miatt képtelen otthoni elfoglaltságot találni magának (Estefelé már szűk a szobám / Mint a sötét, úgy támad rám / Valami erő: csak menni, de bárhová), nem tudja kontrollálni időnkénti dühkitöréseit (Összetörtem a rádiót), és alacsony érzelmi intelligenciája miatt nem tudja rendezni konfliktusát a barátnőjével (Én akkor se hívlak, ha darabokra hullok szét).

Vállalati belső kommunikáció.

Little Richardtól ahányszor hallottam a Tutti Fruttit, mindig úgy értettem, hogy Dulifuli.

"Az igazságügyi miniszter szerint a házelnök a nők iránti tiszteletét fejezte ki valójában."A "nők iránti tisztelet" az a jelenség, ami nem létezik azok számára, akik valóban tisztelik a nőket, azaz nem tesznek különbséget a tisztelet formájában férfiak és nők között. Varga Judit ezzel Kövér László rosszindulatú szexizmusát kívánta jóindulatú szexizmussá alakítani, melyek között annyi a különbség, hogy az első a nyílt, a második a burkolt, alattomos lenézés.

Tévedésből megnéztem egy 1986-os brazil biszex westernpornót (A Gunman Named Papaco), aminek a főszereplője egy Seggkúró nevű pisztolyhős, és valamikor a nyolcadik perctől lett gyanús a film, amikor egy útonállónak megkíméli az életét, de büntetésből seggbe kúrja. A történet és a hülye poénok miatt tovább néztem, az erotikus részeket gyorsítva áttekerve. Örültem, hogy megértettem benne az angol feliratra át sem fordított portugál szóviccet (- "Ki vagy te?" - "Linda." - "Nem úgy nézel ki." [linda = szép, spanyolban/portugálban]). Az Ennio Morricone zenei aláfestésért elég biztos, hogy nem fizetett a stáb.
Ezután meg kellett néznem két színvonalasabb westernt is, hogy ennek fakítsam az emlékét:

MacKenna's Gold (1969): Gregory Peck a jószívű, bátor stb. főhős, aki épp ettől az idealizáltságtól elég unalmas volt, viszont itt jöttem rá, hogy az antagonista Omar Sharif mennyire király színész volt. Telly Savalas is rossz ember itt, és bosszantóan kevés szerep jutott neki, a film vége felé tűnt csak fel, és sokkal több szart is kavarhatott volna. Valami vita lehetett vele, vagy csak húzónévnek kellett, de a sztori szempontjából sajnos teljesen nélkülözhető figura volt. Volt még egy vízalatti harc is, a gonosz, flúgos indián nő (Julie Newmar playmate és 1966-os Macskanő sorozat főszereplő) meg akarta ölni a fehér nőt féltékenységből, és a film készítésének idejéhez képest meglepő módon meztelen volt eközben, persze kínosan ügyelve úgy lett vágva, hogy semmi mell vagy muff ne legyen látható. A kincskeresős filmek kliséje, hogy amikor a végén megtalálják a kincset, történik valami katasztrófa, amiben megsemmisül az egész, esetleg kiderül, hogy kamu volt az egész, és a főszereplő üres zsebbel, de a kalandoktól elégedetten megy haza, itt viszont egy zsák aranyat azért Peck le tud nyúlni a földrengés közben. A sziklás sivatagi felvételek bámulatosak.

Brimstone (2016): úgynevezett F-rated movie, ami azt jelenti, hogy egy erős nő áll a középpontjában, és részben itt készült (fun fact: nem szerepeltem benne). Jól felépített történet, mindennek megvan benne a helye, és totálisan nyomasztó, mert az ember rosszul lesz a rengeteg igazságtalanságtól.