Van pár olyan könyvem, amiket tizenéves korom elején-közepén vettem, rengetegszer olvastam, így érzelmileg kötődöm hozzájuk. Azóta megvannak újabb, sokkal jobban szerkesztett, gyűjteményes kiadásokban is, és ha újra akarom olvasni, biztos, hogy az utóbbiból tenném. Szobám és polcaim befogadóképessége véges, a pénzem is fogy. Eladjam-e az előbbieket? Adódik a kérdés, hogy mi a könyv: a kézzel fogható tárgy, vagy benne a szöveg?

Kanos proli rovat.

Képtelen vagyok felismerni, hogy ez mikor viccel.

Reggel vizsga, melynek tétje, hogy folytathatom-e tanfolyami tanulmányaimat, vagy kikúrnak. Ez egy kiemelkedően drága tanfolyam, melyhez kölcsönkaptam pénzt, ezért nem szeretném, ha kikúrnának.

Reggel:

• Megütöttem a vállam egy ülés háttámlájába, amikor lassított a busz.
• Láttam egy fiatal nőt szcientológus könyvet és újságot olvasni. Remélem, csak azért tanulmányozta, hogy írjon belőle egy tényfeltáró cikket vagy ilyesmi.
• Ha már okos nem vagyok, amint erre a tanfolyam hasznosan rávilágított, a jóemberré válás útjára lépve segítettem egy leginkább kelet-ázsiai beütésű, de aránylag magas nőnek a bőröndjét felvinni a kusza Deák téri lépcsőkön, aki a repülőtérre akart eljutni.

Hirtelen felindulásból kipróbáltam a hónaljborotválást (benne vagyok a veszélyes, őrült dolgokban), de hülyeség, ne csinálja senki utánam. Egyrészt nagyobb a tapadó bőrfelület, másrészt pár nap után szúr, mint a kaktusz.

Amikor a refrén a "queen of my soul"-hoz ér, hajlamos vagyok "mi a faszom"-nak félrehallani.

Az érettségijükkel hazafelé utazó ünneplőruhás gyerekekről az jutott eszembe, hogy iskolásnak lenni kb. ugyanennyi stresszt jelenthetett, akár még kicsit többet is, viszont akkor még volt optimista jövőképem.
A tanfolyamon nem sikerült a pótvizsga sem. Lesz még egy. Túl fáradt vagyok.

A Tindert meg bekapcsolva felejthettem, mert mindenféle korrekt küllemű nővel meccselődöm gyorsan. Majd letörölnek úgyis, amikor beszélgetni kezdek velük.*
Holnap (ma) pótvizsga. Több percet is tanultam rá. Nem érdekel már semmi.

*Kellemesen alakult egy beszélgetés, amikor elköszönt az egyik. Hülyeség ez is.

Dolgok, amiken igaziból nevettem rovat:

Bögremögre előtúrta régi közösségi blogunkat (na jó, 90%-ban az enyém volt):
http://web.archive.org/web/20110223122446/http://vannalatokterasz.freeblog.hu:80/

A vizsgán volt két kisebb és egy nagyobb feladat. Egy kisebbet nagyjából megoldottam, a másik kettőnél viszont annyira elhatalmasodott rajtam a káosz és gondolkodási képtelenség, hogy azok nullák lesznek. A vége előtt egy órával elmentem, persze ezt is elbasztam, mert ott kellett volna maradni mindenkinek, hogy egyszerre töltsük fel a megoldást.

Úgy tűnik, minél sötétebb a hangulatom, annál hajlandóbb vagyok nőkkel ismerkedni, ami bizonyos szempontból logikus. Regisztráltam egy ilyen weblapra, ahol rövid időn belül írt egy nő. Remélem, nem robot vagy beépített ember. Meg azt is, hogy nem vagyok még paranoid is. Szóval a nő elég kellemes kinézetű, de nem túl biztató, hogy végzettségnek szakmunkásképzőt jelölt. Megjelenésre egyébként nem proli, de a központozási jelek után nem használt szóközt az üzenetében. Emellett állítólag többszörösen tetovált is, amiből nem a jellemére akarok messzemenő következtetéseket levonni, hanem csak egyszerűen rondának és antiszexuálisnak tartom az ilyesmit. De pár szót megérni váltani vele, ha már belehajszolt egy havi előfizetésbe, ami jelen bevételem matematikai végtelenszerese.
Holnap vizsga, amin kb. 20% eséllyel fogok átmenni. Legfőbb alkalmazandó skill az átlagon felül funkcionáló látórendszerem lesz.

A napirend örökös része a reggeli check-in, azaz mindenki elmondja, ami benne van épp. Ezt nem szeretem, mert egyrészt nem nagyon van más témám, mint az, hogy reggelente igen rosszul vagyok; másrészt irtózom a csoportos lelkizésektől (még ha egyénileg jóban is vagyok mindenkivel), főleg mióta nemrég ezzel visszaéltek. Azt persze észben kell tartanom, hogy aki nem pszichológus, attól ne várjam el, hogy úgy reagáljon rám, mintha az lenne, ez ilyen normaképzési tévedés.

Nem merem megmondani a telemarketingesnek, hogy ne hívjon többé, mert semmi hasznom nem származik belőle, ha negyedórára feltart, és elkövettem azt a hibát, hogy amikor fél éve először hívott, beleegyeztem, hogy hívhat máskor is. Persze bevezeti azzal, hogy ez miért jó nekem: jobb lesz a kereskedelmi rádiók zenei kínálata, ha válaszolok a kérdéseire. Én észre se venném, ha megszűnne minden rádiócsatorna.

Kommentelési nehézségek esetén alternatív böngésző használata JAVALLOTT (pl. Chrome).

Nót tu szelf: sose hordjak világoskék inget, ahhoz hasonlóan unalmas, mint télen a fekete kabát.

Szerintem:
1. helytelenítek minden olyan illemszabályt, ami különbséget tesz a nemek közt
2. azokat is, ami életkorban tesz különbséget; inkább az életkori különbség észrevétele az illetlenség
3-4. ez alapján kényszerhelyzetbe kerülök, ha "felajánlják" a tegeződést; akkor tisztelik a szabadságomat, ha elutasíthatom a felajánlást sértődés nélkül
5. egyoldalú tegeződés bunkóság minden helyzetben
6. automatikus tegeződést csak tágabb értelemben vett (céges vagy cégen kívüli, az iparágban dolgozó, vagy azonos tanulmányokat végzett) kollégáknál tartom helyesnek
9. attól függ, kik között; a buszsofőr részéről tiszteletlenség