Én előnyben részesíteném, ha nem lenne nálam butább a nő, talán mert hiányzik belőlem a szexizmus, és nem akarom magam különféle szempontok szerint jobb képességűnek tartani.
Általános iskolában megkérdezte tőlem a dagadt Ricsi, hogy mit jelent az, hogy street harmony.
2015. november 30., hétfő
2015. november 26., csütörtök
2015. november 23., hétfő
A Szálasi-rajongásból továbblépett Diána/Boglárka/Avatara mostanában ősi jóslatokkal foglalkozik, de lájkolja a Baldur's Gate-et, amiért beírok neki egy pirospontot. Csak hiányzik a fejéből az a szerkezet, ami elkülöníti a fantáziát a valóságtól.
2015. november 21., szombat
Ezt az embert le kell lőni. cikk
Mindig is szerettek üzeneteket írni a pilóták a bombákra, de el tudja olvasni az, akire dobják? Mi van, ha még oroszul se tud, és szótáraznia kell, miközben esik rá a bomba?
Mindig is szerettek üzeneteket írni a pilóták a bombákra, de el tudja olvasni az, akire dobják? Mi van, ha még oroszul se tud, és szótáraznia kell, miközben esik rá a bomba?
2015. november 18., szerda
Francia rendőr voltam, de nem kerültem be a képbe. Kár, mert jól néztem ki, magamhoz képest. Éjszaka elsétáltam a Lehel tértől az Etele térig, és eközben észrevettem, hogy az Arany János utca milyen bájos, és hogy a Szabadság híd tele van szerelmi lakatokkal. Amelyikre írtak neveket is, azok külföldiek voltak, úgyhogy ez jellemzően turistabűnözés lehet. Találtam egy kellemes helyet olvasáshoz, de mire megtaláltam a könyvben, hogy hol tartottam, jött egy biciklis, és mellém hányt. A hányás szaga alapján sört ivott, esetleg töménnyel keverve.
Aztán hallottam egy éjjeli őrt arról magyarázni valakinek, hogy
Még egy.
Aztán hallottam egy éjjeli őrt arról magyarázni valakinek, hogy
- az orvos azt mondja, káros a dohányzás, miközben ő is dohányzik!
- hogy lesz valaki 47 évesen rákos, ha nem iszik és nem is dohányzik? NA EZT MAGYARÁZZA MEG VALAKI!
- ha egy hétig nem venne senki cigarettát, alkoholt és kávét, összeomlana az ország az állami bevételek kiesése miatt
Még egy.
2015. november 16., hétfő
Ma proli ruhás utcai járókelő voltam, nem különösebben érdekes. A tartózkodó helyiség egy kibérelt kávézó és kulturális klub volt, határozottan liberális értékrendű menedzsmenttel a plakátok, szóróanyagok, esélyegyenlőségi alapítványi irodák, hordókendős anyák és az eltúlzottan szőrös fejű vendégek alapján. Volt egy kannabiszt népszerűsítő elvihető magazin is, aminek minden cikke a könnyűdrogfogyasztás valamilyen tudományos vagy erkölcsi igazolása, a vécécsésze fedelének belső oldalára "viszlát, rasszizmus" feliratú matricát ragasztottak, egy hátulsó szobában pedig egy zsidó közösségi csoportfoglalkozás utólagos nyomai voltak felfedezhetők. Az egyik érdeklődő vendégnek elmondtuk röviden, hogy kik vagyunk és mit
csinálunk itt, de már elpöfékelhette az agyát, és egyikünk elnevezte
utólag Falnak, mert olyan volt, mintha a falnak beszéltünk volna. Megint érvényesült az is, hogy a távol-keletiek sosem kérnek előzetes engedélyt a nyílt fényképezgetéshez. Még az is lehet, hogy náluk ez a tisztelet jele. A három velem levő kollégám a konzervatív-fasisztoid értékrend különböző fokozatait képviselték (ez valahogy felülreprezentált ebben a szakmában - az egyikük, ha jól értettem, valami náci fb oldalt is működtet), és reméltem, hogy a kávézó munkatársai nem fogják meghallani a zsidózó/liberálisozó/cigányozó stb. elmélkedésüket, ami minden helyzetben hálás beszédtéma. A legmérsékeltebb tag úgy gondolja, hogy az ország focieredményei - vagy úgy általában a sporteredmények - vonzani fogják a külföldi befektetőket, de nekem nem tűnik hihetőnek, hogy gazdasági felsővezetők mítingjén elhangzik olyasmi, hogy "olvastam, hogy Magyarországon tegnap 6 másodperc alatt futott valaki 100 métert, akkor nyithatnánk ott egy autógyárat".
Ezeket pedig csak úgy megörökítem itt:
Ezeket pedig csak úgy megörökítem itt:
2015. november 15., vasárnap
Ha már felmentésem van épelméjűségből, és szoronghatok akármin, akkor most azon, hogy miért nem küldi el nekem a szakdogáját valaki, aki elég közeli barátom, és kétszer is kértem tőle, de egyszer sem reagált rá.
Ez a nap elég intenzív volt: 3:45-kor indultam otthonról, 20:00-ra értem haza, és dokkmunkást alakítottam a csepeli kikötőben. Aztán valami öltönyöst is, ami miatt két órával tovább kellett ott maradnom (+ 3 másik embernek), mint a többieknek, miközben bele se kerültem a jelenetbe. Étvágyam csekély volt, nem ettem meg az elvitt kaját, és az ott kapott ebéd felét is kidobtam, és többnyire idegesített, amikor valaki beszélgetni akart velem. Leginkább az a rész, amikor már az egésznek a legvégén egy amúgy velem barátságos alak nagyon lassan, akadozva, negyedóra alatt magyarázta el nekem az Olsen banda dán vígjátéksorozat visszatérő motívumait.
Néha eszembe jut, hogy az utcaseprők vajon szeretnek-e otthon is rendet tartani. A végeláthatatlan kerti gereblyézésnél meg az, hogy hallottam magában dünnyögni nemrég egy utcaseprőt, hogy "felszedem még ezt a geci falevelet", és ment egy falevélhez.
Ez a nap elég intenzív volt: 3:45-kor indultam otthonról, 20:00-ra értem haza, és dokkmunkást alakítottam a csepeli kikötőben. Aztán valami öltönyöst is, ami miatt két órával tovább kellett ott maradnom (+ 3 másik embernek), mint a többieknek, miközben bele se kerültem a jelenetbe. Étvágyam csekély volt, nem ettem meg az elvitt kaját, és az ott kapott ebéd felét is kidobtam, és többnyire idegesített, amikor valaki beszélgetni akart velem. Leginkább az a rész, amikor már az egésznek a legvégén egy amúgy velem barátságos alak nagyon lassan, akadozva, negyedóra alatt magyarázta el nekem az Olsen banda dán vígjátéksorozat visszatérő motívumait.
Néha eszembe jut, hogy az utcaseprők vajon szeretnek-e otthon is rendet tartani. A végeláthatatlan kerti gereblyézésnél meg az, hogy hallottam magában dünnyögni nemrég egy utcaseprőt, hogy "felszedem még ezt a geci falevelet", és ment egy falevélhez.
2015. november 14., szombat
2015. november 12., csütörtök
2015. november 11., szerda
Ma megtudtam magamról, szakmailag elég megbízható forrásból, hogy figyelmi koncentrációm, intelligenciám és érzelemfelismerési képességem kivételes magasságokban szárnyal, viszont súlyos mértékű, kezelendő szorongásom van, és együttműködési hajlandóságom bámulatosan alacsony. Az utóbbi információnak egyébként nem hiszek, nem támasztja alá semmi, csak évekkel ezelőtt szarul töltöttem ki egy tesztet, túlhangsúlyoztam benne individuális hajlamaimat.
2015. november 10., kedd
"„nagyon bonyolult és stresszes problémát oldanak meg”, miszerint
elfelejtjük elküldeni a fotóinkat ismerőseinknek vagy csak nincs rá
időnk."
Szerintem egy nagyon bonyolult és stresszes problémát hoztak ezzel létre.
Szerintem egy nagyon bonyolult és stresszes problémát hoztak ezzel létre.
2015. november 9., hétfő
2015. november 7., szombat
Ever dream This Man?
A weblap felsorol pár elméletet, szerintem csak az utolsó kettő értelmes közülük.
A weblap felsorol pár elméletet, szerintem csak az utolsó kettő értelmes közülük.
A nőnemű blograjongókat megkérdezném, mi nem jön be nekik a cikk főszereplőjében. (Legalábbis a száraz bugyi van túlsúlyban a lap alján, és most feltételezzük, hogy a szavazók többsége nem irigy hímnemű troll volt.)
2015. november 6., péntek
"Az ország alapítói ugyanis hisznek abban, hogy a közös érdekek és
érdeklődési területek fontosabbak a határoknál, és ezen az alapon kínál
állampolgárságot minden érdeklődőnek, mondván, ez így igazságosabb, mint
a jelenlegi rendszer, melyben gyakorlatilag születés szerint, vagy a
körülmények alakulása folytán lesz valaki egy ország polgára."
Egy ideje magam is úgy gondolom, hogy jobban hasonlítunk egymásra egy thaiföldi racionalistával, aki gyerekként C64-en játszott, és szeret science fictiont olvasni, mint a szomszéd utcában lakó, UTE drukker, középfasisztoid magyar autószerelővel.
Egy ideje magam is úgy gondolom, hogy jobban hasonlítunk egymásra egy thaiföldi racionalistával, aki gyerekként C64-en játszott, és szeret science fictiont olvasni, mint a szomszéd utcában lakó, UTE drukker, középfasisztoid magyar autószerelővel.
2015. november 4., szerda
- Vettem futócipőt.
- 40 ezerért, de még egy dobozt se adtak hozzá, csak a mindenki által felpróbált fél párhoz a kezembe adták a másik felét a raktárból. Jó, nem baj, nem a cipődobozt akarom használni, de kényelmesebb lett volt abban hazavinni.
- A fentiek alapján kijelentem, hogy a drágasága ellenére kicsit gagyi a Decathlon.
- Aztán - az utcai cipőben - kb. 5 percig futottam, hogy elérjem a buszt. A legkényelmesebb járat óránként jár, naponta háromszor, ezért érdemes sietni.
- Az áruház és a buszmegálló iszonyat messze vannak egymástól.
- Nem értem el, kifogyott a szufla. Még kellett volna egy perc, hogy odaérjek.
- De van valami a bal térdszalagommal, mert hajlamos a szokatlan megerőltetéstől pár napig fájni, és most sánta nyomorék vagyok emiatt.
- Azt hiszem, lemondom a holnapi munkámat.
- A vásárlás célt ért, mert legalább futottam.
2015. november 3., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

