Bakeneko Toruko Foru (aka A Haunted Turkish Bathhouse, Kazuhiko Yamaguchi, 1975): Miután 1958-ban betiltották a bordélyházakat, a cég egy fürdőház fedőtevékenysége alatt folytatja ugyanazt, mint eddig. A prostituált Yukino nem kívánja folytatni a munkát a fürdőházban, ezért megorrol rá a menedzsment. A pasija azt hazudja neki, hogy tartozik a maffiának, és emiatt veszélyben van, ezért Yukino visszamegy dolgozni, hogy legyen pénz. Yukinonak van egy fekete macskája, akinek Kuro a neve, ami azt jelenti, hogy Fekete. Az öreg strici bácsi, a felesége, és Yukino pasija megölik Yukinót, amikor terhes lesz. Yukino húga, Mayumi is felcsap kurvának, hogy nyomozzon nővére halála ügyében a fürdőházban. A kurvák irigyek lesznek Mayumira, mert sokkal több kliense van, mint nekik, és amikor meg akarják verni, Kuro megtámadja őket. Kuro felettébb harcias cica, pofán karmolja Yukino gyilkosait is, de a pasija levágja Kuro fejét. Ekkor Yukino visszatér a halálból egy elég nevetséges ember-macska hibrid szellem formában, hogy bosszút álljon.

A Gun, a Car, a Blonde (Stefani Ames, 1997): Richard mozgássérült lett a gerincét támadó rák miatt. A húga és annak pasija az örökségre hajtanak. A haverja javaslatára kipróbálja a "tárgyterápiát", ami azt jelenti, hogy elmerül a fantáziájában. Ebben az új identitása egy klisészerű magándetektív egy fekete-fehér, kora 60-as évekbeli film noir világban, akit felbérel egy klisészerű femme fatale (Andrea Thompson), aki a valóságban a szexi szomszédja, akivel soha nem beszélt.

Bio Slime (aka Contagion, John Lechago, 2010): egy lakóházban elszabadul valami gusztustalan, néha cseppfolyós szörny, ami meg tudja fertőzni az embereket, hogy aztán azok is szörnyek legyenek.

Big Bad Mama (Steve Carver, 1974): az 1920-as évek suttyó vidéki Amerikájában anyuka (Angie Dickinson, korabeli topmodell) és két lánya bankrablók lesznek, társulva két fickóval (William Shatner, Tom Skerritt). Komplikált szexuális kapcsolatok.

Because of the Cats (Fons Rademakers, 1973): Hollandiában egy csapatnyi gazdag úrifiú nemi erőszakkal és egyéb dolgokkal űzi unalmát. Egy nyomozó nyomoz utánuk. Az úrifiúk egy titkos szekta tagjai, aminek van női tagozata is. Sylvia Kristel első filmje, továbbá van benne Alexandra Stewart.

Beyond the Door (aka Chi sei?,  Ovidio G. Assonitis, 1973): okkult horror, egy san franciscói nőnek abnormálisan gyorsan fejlődik a magzata, mert valami démon a biológiai apa vagy mi, sajnos nem figyeltem különösebben.

Beyond the Door II (aka Schock, Mario Bava, 1977): a házaspár új otthonukba költözik, és a gyerekük meg akarja ölni őket, mert a nő által megölt előző férj bosszúszomjas szelleme tartja megszállva. Ivan Rassimov haja fekete. Semmi köze az előző filmhez.

Beyond the Door III (Jeff Kwitny, 1989): Jugoszláviába utazik egy csoportnyi amerikai egyetemista, hogy megtekintsenek valami néprajzkutatói szempontból érdekes szertartást. Egyikük egy szerb származású szűzlány, és arra megy ki az egész, hogy őt teherbe ejtse az ördög a valójában sátánista szertartáson. A bizarr faluból menekülőre fogják, felugranak egy vonatra, de a gonoszok mágikusan átveszik a vonat irányítását, amitől az megállíthatatlan lesz, és sorra meghalnak szadista módokon. A vonaton utazik egy középkori szerzetes is, de fiatalnak tűnik, és megdugja a lányt. Amikor végül a dugóoltárra kerül, a vén banya a nőgyógyászati vizsgálatával megállapítja, hogy már nem szűz, és ettől a bejelentéstől az éppen anyagiasuló, kanos Sátán szó szerint felrobban. Semmi köze az előző filmhez.

Beside Still Waters (Chris Lowell, 2013): a harmincas baráti társaság összegyűlik egyikük tóparti, erdei faházában, ahol sokat mókáztak gyerekkorukban. A háztulajnak épp meghaltak a szülei, és el akarja adni a házat, ezért a búcsúbuli. Locsifecsi film, cselekmény gyakorlatilag nincs. Van egy dugás, meg két meztelen férfi is csókolózik éjszaka a mólón, de semmi buzerancia.

Berkeley (Bobby Roth, 2005): 1968-ban beiratkozik a Berkeley Egyetemre egy srác könyvelést tanulni, ezeket az éveit követi a sztori, ahogy zenél, drogozik, dug, tüntet. Érdekes korrajz lehetne, de itt zavaró a túl kicsi költségvetés az unalmas beltéri helyszínekkel és az egy-két lézengő statisztával.

Cambio de sexo (Vicente Aranda, 1977): José Maria (Victoria Abril) egy lányos kinézetű, érzékeny fiú, akit szétbullyingolnak az iskolában, meg a toxikus maszkulin apja is basztatja. Megszökik otthonról, beáll fodrásznak, és egyre többet hord női ruhákat, végül egy szexklubban lesz táncos előadóművész, és a kukit is leműtteti. Az angol feliratban le nem fordított érdekesség, de megértettem: úgy panaszkodik a fáradtságára, hogy "estoy cansado", de rászólnak, hogy már úgy kell mondania, hogy "estoy cansada" (a spanyol melléknevek végződése függ az alany nemétől).

Valentino (Ken Russell, 1977): életrajzi film Rudolph Valentinóról, aki az 1920-as évek némafilmjeinek volt a szupersztárja. A nők megőrültek érte, a férfiak meg utálták, mert a jólfésült, táncoslábú, érzékeny stílusával veszélyeztette a hagyományos férfiideált. Valentino homoszexualitása bizonytalan téma, míg az őt alakító Rudolf Nureyev (szintén mestertáncos színész) tényleg az volt, de egész életében titkolni kényszerült. A filmről azt hihetnénk, hogy valami gyászos dolog lesz egy ilyen fiatalon elhunyt, közutálatnak is örvendő, zavaros magánéletű emberről, de inkább egy szürreálisan túlzó komédia.

 Michelle Phillips (1949-), Rudolf Nureyev (1938-1993); Valentino megismerkedik közelebbről a későbbi feleségével, Natacha Rambovával A sejk c. romantikus film forgatásán.

 

Natacha Rambova (1897-1966) és Rudolph Valentino (1895-1926), 1925-ben. Rambova amerikai volt, ez a felvett művészneve. A színészeten kívül jelmez- és díszlettervezéssel foglalkozott a filmgyártásban, valamint komoly tudományos munkássága volt az egyiptológia területén.

Women in Cages (Gerardo de Leon, 1971): szokásos női börtön film. A szadista börtönigazgató a 70-es évekbeli blaxploitation sztár Pam Grier.

Pam Grier (1949-)