"Graeber másik kedvelt mumusai a személyzeti tanácsadó cégek. Régen, ha egy megüresedett munkakörbe új ember kellett, a középvezetőnek dolga volt, hogy keressen és felvegyen valakit. Aztán jöttek a HR-osztályok, sőt, a szerződéses rekrutációs tanácsadók, akik jelentős extra kiadásokért átvették e feladatot. Hogy aztán gyakran végül olyan munkaerőt válasszanak ki, akiről már az első percekben kiderül, hogy éppen csak a konkrét pozícióhoz szükséges speciális kompetenciája hiányzik. Ám ezt egy nem szakmabeli HR-es nem volt képes kiolvasni az önéletrajzából, mert nem ismeri/érti a hirdető cég tényleges tevékenységét."

Hogy mire jó a személyzeti tanácsadó cég interjúja, azt magam sem értem, de az hülyeség, hogy pusztán az alapján valakit felvegyenek a megbízó céghez. Mindig van céges interjú is, éppen a szakmai tudás és a személyiség kellemességének felmérésére. Habár az utóbbiban meg lehet tanulni szimulálni arra az egy órára, de legalább az kiderül, hogy a jelölt büdös-e.