A közhelyes semmitmondást onnan lehet felismerni, hogy a kommentek jelentős része az "igazad van!" és formai változatai. Ugyanis ha a közönség tudja, hogy a megmondóembernek igaza van, akkor nem mondott nekik újat.
(Néztem motivációs tréner guruk előadásait egy rövid ideig, lúzer MLM-eseken és értékesítőkön élősködő semmitmondó manipulatív faszok, spontánnak tűnő, de begyakorolt kommunikációs fogásokkal. Pl. megkérdezi a közönséget, hogy mennyi a pontos idő, mintha neki nem lenne órája vagy telefonja, aztán megszavaztatja velük, hogy tarthat-e még félórát az előadás, mert állítólag kifutott az időből. Dehogy futott ki, ez része a színjátéknak. Olyan nincs, hogy bérelnek egy konferenciatermet méregdrágán, fix átadási időponttal, aztán csak úgy hosszabbítsanak. Viszont amikor megszavazza a közönség a hosszabbítást, azzal önmaguk előtt is kifejezik az elköteleződést aziránt, hogy ez egy jó előadás, megérte befizetni rá. Az előadástroll ilyenkor kimenne.
Meg ezek az előadók mind kamu embernek tűnnek nekem. Ha tényleg olyan sikeresek lennének a saját üzletükben, ahogy állítják, akkor minek akarnának még azzal is foglalkozni, hogy másokat tanítsanak a sikeres üzletre? Vagy ha emberbaráti szeretetből teszik, miért kérnek pénzt érte?)
(Nem kell most írni, hogy "igazad van".)
Most jobban érzem magam, hogy eddig mindig belekötöttem a posztjaidba.
VálaszTörlés(másrészt >>> van ebben az amcsi bátorításban/biztatásban valami. amióta külföldön élek - oké, csak xezer km-rel nyugatabbra, és az emberek nem folyton olyan tekintettel méregetnek, hogy biztos tolvaj/bűnöző/gonosz szereplő vagyok, meg mosolyogva odébbhúzodnak, amikor közelebb megyek az üléshez -, nos, azóta valahogy megváltozott a véleményem erről a dologról.
de amúgy igazad is van.)