A tanszéki ügyintéző nem hajlandó válaszolni az évfolyamtársak kérdésére, miszerint kötelező vagy opcionális-e az egyik szakmai gyakorlat (mert előző félévben opcionálisnak volt megfogalmazva, most meg nem). Az a válasza, hogy rájuk bízza, értelmezzék az e-mailt. Ha mi fizető ügyfelek vagyunk (a többség közvetve a befizetett adójával, de én pl. közvetlenül is), ő meg fizetést kap a munkájáért, akkor ne hisztizzen, hanem válaszoljon akkor is, ha hülyeségnek tartja a kérdést. Az egyetemi dolgozók gyakran elfelejtik, hogy nem szívességeket tesznek hatalmi pozícióból, hanem ügyfeleknek szolgáltatnak a tudás piacán, és egy szolgáltató nem lehet arrogáns.