A házibulis vendéglátó nehezményezte most, hogy amikor már többen lettünk, akkor nagyon félrehúzódtam, és a társaság helyett a könyvei kötötték le a figyelmem (egy zsidó szakácskönyv és egy zsidó mitológia). Sajnálom, így működik az idegrendszerem, ennél jobban nem tudok megfelelni a vendég feladatnak, pedig tényleg igyekeztem (különben el se mentem volna). Egy bizonyos népsűrűség felett menekülési késztetésem lesz, a bortól nehezebben figyelek kifelé, nem akarok senkinek a szavába vágni, a vendégei számomra idegenek voltak, és kényelmetlen az is, ha nincs normális ülőhely. Az ördögűzés egyébként sikeres volt. Biztos emiatt nem mehettünk máshova.