Il commissario di ferro (Stelvio Massi, 1978): Mariani felügyelőn (Maurizio Merli) bosszút akar állni egy gazember, amiért a felügyelő által lecsukott apja öngyilkos lett a börtönben. Nem kellett volna bűnözni, nemde? A rendőrségre bemegy, hogy ott lelője, de a felügyelő házon kívül van. A gyereke viszont épp arra jár, úgyhogy azt túszul ejti, és elmenekül vele. A többi Merli filmhez képest nem olyan akciódús, és ez az egy bűncselekmény szál a sztori.

Da Corleone a Brooklyn (Umberto Lenzi, 1979): Berni hadnagy (Maurizio Merli) feladata elkísérni egy kisebb bűnözőt Szicíliából New Yorkba, hogy ott tanúskodjon egy nagyobb maffiózó (Mario Merola) ellen, így ez egyfajta road movie. Már az elején, egy útmenti étkezdében persze kiszúrja két csirkefogó őket, és innentől állandóan merénylők elől menekülnek. Merli karaktere itt nincs előnyben, inkább az állandó paranoid hangulat a jellemző. A mobilkommunikációs korszak előtt szerintem nem is volt reális, hogy a maffia mindig ennyire pontosan a nyomukban tudjon lenni. A lezárás sejteti, hogy Berni nem fog tudni élve hazautazni.

Sbirro, la tua legge è lenta... la mia... no! / Hunted City (Stelvio Massi, 1979): Ferro felügyelőt (Maurizio Merli) Párizsból visszahívják Olaszországba, hogy nyomozzon egy üzletemberek elleni gyilkosságsorozat ügyében. A gyilkosságok megrendelője (Mario Merola) egy ambivalensen ábrázolt étterem-tulajdonos, aki elzavar / felrobbant zsaroló bűnözőket, pénzt ad egy szerencsejátékozó fiatalembernek, és keresztet vet a halott barátja fölött a hullaházban.

Poliziotto solitudine e rabbia / The Rebel (Stelvio Massi, 1980): A nyugállományba vonult exrendőr Rossit (Maurizio Merli) megkeresi egykori kollégája, hogy vállaljon el testőr feladatot egy üzleti találkozón. Természetesen akció lesz belőle: meghal az üzletember, meg a kolléga is. Rossi Németországba utazik, ahol beépül egy bérgyilkos bandába. A bandatag nővel (Jutta Speidel) intim viszonyt létesít. Hideg, téli film.

Priest of Love (Christopher Miles, 1981): D. H. Lawrence író utolsó 10 évét feldolgozó életrajzi film. Lawrence (Ian McKellen) irodalma és festészete az erotika körül forgott, így a 20. század elején botrányos, obszcén szerzőnek minősült, és gyakran meggyűlt a baja a hatóságokkal. Feleségével és barátnőjükkel utazgatnak a világban. Nem túl koherens az egész, látszólag fontos szereplőknek (pl. Aldous Huxley) szinte nem jut semmi értelmes tenni- vagy mondanivaló. Sok utalás Lawrence biszex érdeklődésére. Maurizio Merli csekélyebb mellékszereplő, egy olasz katonatiszt, akinek a birtokán laknak egy ideig. Merli megdugja Lawrence feleségét.

---

Merli iránt alább hagyott az érdeklődés a 80-as években, az olasz filmipar befejezte a poliziottesco gyártást, ő meg túlságosan beleragadt ebbe a műfajba. Nagyon egészségesen igyekezett élni, mígnem 1989-ben, teniszezés közben szívrohamban meghalt.