Elvben egyáltalán lehet-e úgy blogolni, hogy az sem szenvedés, sem nárcizmus?

Ez például egy nárcisztikusan intellektualizáló kérdés volt, amelyben felfedezhető a szenvedésem is, amiért ilyen filozófiai korlátok közé vagyok szorítva.

Szenvedés: egy ideje bal oldalon folyamatosan hallom a szívdobogásomat. Ez lehetne rosszabb is, például ha nem dobogna a szívem (szellemesnek szánt nárcisztikus tartalmi elem!), de igazából az lehet az oka, hogy eltömődhetett a hallójáratom a füldugóból származó anyaggal, amit egy kora reggel ugató bolond kutya miatt kellett használnom (újabb nárcisztikus intellektualizálás, meg akarom győzni az olvasót a következtetési képességeimről!).