The Day Time Ended (John 'Bud' Cardos, 1979): siralmasan rossz sci-fi egy családról, akik a sivatagba költöznek, ahol a házukban repülőcsészealjak és kis emberkék jelennek meg, aztán odakint két őslényszerű valami harcol, mert visszament a ház az időben vagy mi, végül találnak egy futurisztikus várost. A főszereplő nagypapa Jim Davies (1909-1981), azaz az öreg Jock a Dallasból.

The Deadly Spawn (Douglas McKeown, 1983): horror sci-fi; meztelencsigaszerű, sokfogú, emberevő földönkívüli lények támadnak egy kisvárost. A horrorrajongó kisfiú elbánik velük. Kötelező nyugtalanító befejezés.

Conan the Barbarian (Marcus Nispel, 2011): ez a Conan filmadaptáció eddig valahogy elkerülte a figyelmemet. A barbárt itt Jason Momoa (1979 -) alakítja, aki jobb, mint Schwarzenegger volt: egyrészt van mimikája, másrészt mozgékonyabb, amikor akció van. A látványvilág jó (a forgatási helyszín Bulgária volt), de a történet túl sekély, nem érdekelt különösebben egyik szereplő sem. Felbukkan még benne Ron Perlman és Rose McGowan mint nagyobb nevek. Conant én olvasni szeretem, minden film és sorozat béna volt eddig belőle, nem tudtak élő, összetett világot ábrázolni.Vagy nem is akartak, mert elég, hogy legyen kardozás.

The Pit and the Pendulum (Stuart Gordon, 1991): 1492-ben, Toledóban a jó kinézetű pékné (Rona De Ricci) beavatkozik, amikor az inkvizíció korbácsol egy gyereket, mire a fanatikus inkvizítor szerzetes (Lance Henriksen - brutálisan profi színész) rápillantva "megkísértődik", és lecsukja kínzási meg hasonló célokból. A pék szabadító akcióba lendül. Egyrészt ügyes, hangulatos film jó színészekkel, másrészt komolytalanítják a szórakoztató célú, hihetetlen, kalandfilmes akciójelenetek.

 Rona De Ricci (1961 - ), valamiért ez volt az utolsó filmszerepe, pedig komolyan vehette a színészetet, mert tanulmányai is ez irányúak voltak.

Lance Henriksen (1940 - ), a forgatás alatt csak kenyeret és vizet evett, és a felvételen kívül sem lépett ki a szerepéből, ezzel a frászt hozva a stábtagokra. Ő volt továbbá Bishop, az android az Alien-filmekben, már csak emiatt is szeretem.

Che? (aka What?, Roman Polanski, 1972): szürreális vígjáték. A világjáró naiv amerikai lány Nancy (Sydne Rome) éjszaka utazik autóstoppal az olasz tengerparton, három olasz társaságában. Meg akarják erőszakolni, de az egyikük elveszíti a szemüvegét, ezért tévedésből elkezdi seggbe erőszakolni a másikat, és a kavarodásban Nancy kereket old, és bemenekül egy közeli villába. A következő pár napot itt tölti, csupa bizarr személlyel találkozva, például az exstrici Alex (Marcello Mastroianni), aki szadomazo szerepjátékokba vonja be Nancyt. Cselekmény nincs különösebben, de a látványvilág a tengerparti villával, a retro berendezéssel, és a kb. mindvégig vagy póló, vagy nadrág, vagy mindkettő nélkül mászkáló Sydne Rome-mal ezt kárpótolni tudja.

Sydne Rome (1951 - ), Amerikából került át Olaszországba, filmekben és férfimagazinokban sokszor mutatta meg a... tehetségét. Sokáig kénytelen volt szép nőként élni, aztán erre idősebb korában megoldást talált azzal, hogy plasztikai sebészeti katasztrófát csinált magából.