Mai témánk a kannibálfilmek. Sokkoló meztelenség és erőszak!

Cannibal Holocaust (Ruggero Deodato, 1980): egy amerikai professzor elutazik az amazóniai őserdőbe, hogy felkutasson egy eltűnt 4 fős filmstábot. Megtalálja egy csontkupacban a kamerájukat, és innentől részben found footage a film, bemutatva a nem túl szimpatikus stáb tevékenységét, pl. egy falu felgyújtását, hogy izgalmasabb legyen a dokumentumfilmjük. A helyi kannibálok aztán bosszúból megeszik őket. Deodatót a film megjelenése után letartóztatták közszeméremsértés és gyilkosság vádjával. A színészeivel arról szerződött, hogy 1 évig bujkáljanak a bemutató után, hogy hihetőbb legyen a haláluk. A bíróságra mégis be kellett hívnia őket, hogy igazolja, hogy élnek. Deodato utólag mélységesen megbánta a filmben látható valódi állatöléseket.

SZTÁRPLETYKA! Amikor a "gonosz stáb" két tagja, Carl Gabriel Yorke és Francesca Ciardi a szexjelenetüket próbálták el, Ciardi azt javasolta, hogy menjenek be az erdőbe igaziból is csinálni, legalábbis Yorke szerint, aki visszautasította a lehetőséget azzal, hogy van barátnője. Ciardi viszont azt nyilatkozta, hogy a szexjelenetük valóságos volt ("not simulated" = becsusszant neki), és a forgatás idején szeretők voltak.

Az egyik jelenetben megbüntetnek egy műpénisszel egy házasságtörő indián nőt, aki teljesen sárral van fedve, de így is látszik, hogy európai. Magyarázata, hogy a stábhoz tartozó öltöztetős lánnyal (Lucia Costantini) vették fel, mert nem találtak rá helyi jelentkezőt:

A professzort alakító Robert Kerman egy pornószínész volt, aki szeretett volna ezzel betörni a mainstream filmek világába, de pont nem sikerült, úgyhogy vissza kellett mennie pornózni :(

 

A professzor a folyóban tisztálkodik, amikor barátságos helyi lányok mennek oda ismerkedni. Egyikük láthatólag "kezet fog az elnökkel". A lányokat egy környékbeli kuplerájból bérelték fel a jelenethez.

 

A film ikonikus jelenete egy karóba húzott indián nő hullája, amit sajnálkozva talál meg a stáb, miközben ők ölték meg (mármint nem Deodato, hanem a filmen belüli gonosz stáb), és a filmes posztereken gyakran látható lerajzolva. A statiszta egy rejtett biciklinyergen ül, és a szájával tartja a karó felső részét. Kicsit elrontották, mert az alsó és a felső rész nincs egyenes vonalban.

A professzort kísérő jóvágású mesztic nyomolvasó (majdnem szóvicceltem vele, hogy mesztelenic, de ez egy komoly hely), Miguel faszjelenete, küldöm Adri kommentelőnek, és mindenkinek, aki szereti:

Terreur cannibale (Alain Deruelle, 1980): rendkívül olcsó és béna kannibálfilm. Két tolvaj és női bűntársuk elrabolnak egy kislányt, és a dzsungelbe mennek vele, ahol kannibálokkal találkoznak, ami szerencsétlen következményekkel jár számukra. A "dzsungel" valami európai erdő, arra tippelnék, hogy a francia riviéra környéke, ahol fehér statiszták a kannibálok, némelyiken a korszakban divatos diszkóbarkó van, meg előfordul egy-két tornacipő is rajtuk. A cselekmény borzasztóan vontatott. A színészek amatőrök. A kannibálok mindig táncolnak, helybenjárással. A cuki óvodás kislányt nem traumatizálja, hogy a közelében megeszik az elrablóit, inkább összebarátkozik a tornacipős kannibálgyerekekkel - nála nagyobb fiú statiszták, nem valami hiteles az örömük, hogy játszhatnak vele. Véres jelenet elég kevés van, biztos sokba kerültek volna a szükséges vizuális trükkök. Az olcsóság tovább volt fokozva azzal, hogy ugyanezekkel a díszletekkel, színészekkel és statisztákkal rögtön leforgattak egy másik kannibálfilmet is (Mondo Cannibale). A cannes-i bemutatón a közönség sokat nevetett a filmen, amiben egyébként semmi szándékos humor nincs, majd a producer a rendezőt kihívta a színpadra azzal, hogy "itt van az ember, aki ezért a szarért felel". Kínos. De azért van benne pár másodpercnyi értékes rész is, mint öncélú dézsás fürdés, és megevés előtti fához kötözés:

Cannibal Ferox (Umberto Lenzi, 1981): néhány antropológus elmegy az amazóniai őserdőbe, ahol ellenséges indiánokkal és két menekülő fehéremberrel találkoznak. Később kiderül, hogy a két pasas smaragdokat keresett, és azok holléte iránt érdeklődve kínozták az indiánokat. Az indiánok ettől kicsit idegesek lettek, és elfogják a csapatot, hogy bosszút álljanak. Van kasztrálás meg egy kampós mell-lógatás, amiről el kell ismerni, hogy jól implementált trükk. Legfeljebb abba lehetne belekötni, hogy kőkorszaki technológiával nem lehet fémeszközöket előállítani, de megmagyarázhatjuk, hogy találták valakinél, akit korábban megettek.