A Dandy in Aspic (Anthony Mann, 1968): angol neo-noir kémthriller, szerencsére nem a pszichopata nőcsábász James Bond vonalon, hanem egy kételkedő és szenvedő kémmel, akit egy-egy váratlan fordulatnál szinte fejbe kólint a stressz. Anthony Mann meghalt a forgatás közepén, úgyhogy onnantól a főszereplő Laurence Harvey vette át a rendezést. Eberlin egy brit kémelhárító ügynök, aki egyben szovjet kettősügynök is, és sorra gyilkolja a brit kollégáit. E folyamat megállítása céljából a brit feljebbvalói megbízzák azzal, hogy fedje fel és ölje meg a titokzatos szovjet ügynököt, azaz saját magát. Tetszett, a regény alapú filmek jók szoktak lenni, habár már a nyitó képkockák szimbolikusan utaltak a film végi csavarra. Túl okos vagyok, az a bajom. Jó szövegek voltak benne (saját fordításban):

- Nem kedvellek, Eberlin. Nem kedvellek, mert gyenge és becstelen vagy. De még inkább azért, mert meg vagy tőlem rémülve, és ez zavar engem. Tudni akarom, hogy miért. Elmondhatod nekem, nagyon megértő ember vagyok.
- Nincs benned egy cseppnyi megértés vagy érzelem sem. Már abban a pillanatban halott voltál, amikor megszülettél. És amikor a szíved majd megszűnik dobogni, az puszta formalitás lesz.

(Autóversenyen találkoznak a szereplők, az egyik kém be akarja mutatni az új barátnőjét:)
- Ez itt... ööö... ez itt... ööö... nagyszerű autóverseny, nemde?

(Rámutat egy régi festményre a kastély falán:)
- Az ott Mole-Molyneux, és az ő hét gyermeke. Vagy nyolc? Nyolc, azt hiszem. Valójában összesen tizenegyen voltak. Nos, nem sok mindent lehet csinálni sötétedés után errefelé.

(A barátnő meglátja a berlini Győzelem Oszlopot*:)
- Mit jelent ott az a szobor, George?
- Győzelmet.
- Kiét?
- Akárkiét.

 Mia Farrow (1945-), Laurence Harvey (1928-1973)

*Az oszlopra helyezett szobor Viktória istennőt ábrázolja, az 1864-es porosz-dán háború győzelmének emléket állítva. Azonban mire 1873-ra elkészült, már megnyerték a porosz-osztrák (1866) és a porosz-francia (1870-71) háborút is, úgyhogy ezekre is ki lett terjesztve az emlékmű jelentése.