The Howling (Joe Dante, 1981): egy tévériporter nőt zaklat valaki, úgyhogy a pasijával elutazik egy kisvárosba, ahol kiderül, hogy mindenki farkasember. Ez sokaknak tetszik, de szerintem az egyetlen nézhető dolog benne egy mellékszereplő, Elizabeth Brooks (1951-1997) volt.

Howling II (Philippe Mora, 1985): Romániában van egy farkasember klán. Nem volt valami életszerű, hogy egy román faluban, 1985-ben a helyi lakosok közömbösen sétálnak el az utcán egy nagyon mélyen dekoltált afroamerikai nő mellett.

Howling III (Philippe Mora, 1987): most Ausztráliában vannak farkasemberek! A főszereplő farkasembernőnek egy erszény van a hasán, a kölyke hordozására.

Howling IV (John Hough, Clive Turner, 1988): egyáltalán nem emlékszem, mi volt ebben.

Howling V (Neal Sundstrom, 1989): magyarországi téma, Agatha Christie után szabadon: egy visegrádi kastélyba meghívnak embereket, akik nem ismerik egymást, aztán elkezdenek sorban meghalni.

Howling VI (Hope Perello, 1991): valami cirkuszi freakshow, amibe be akarnak tenni egy farkasembert is.

Howling VII (Clive Turner, Roger Nall, 1995): átlagosan 1,8 pontot kapott a 10-ből az imdb-n, ami figyelemreméltó teljesítmény. Egy kaliforniai kisváros igazi lakosai a szereplők, önmagukat alakítják, és az történik, hogy a cowboykalapos parasztok isznak a kocsmában, zenélnek country zenét, vagy beszélgetnek. Ez gyakorlatilag egy népszínmű. Az utolsó fél percben feltűnik a farkasember.

The Howling - Reborn (Joe Nimziki, 2011): ez olyan, mint a tinivámpírfilmek, csak farkasemberrel: a nerd gyerek az egyetemen rájön, hogy ő farkasember, bullyingolja egy bunkó, akit aztán megver, aztán megöl, lesz csaja, és előkerül egy csomó másik farkasember, akik vele ellentétben gonoszak.

A regenerálódó seb hangja!

Ez az egész sorozat egy szarság, de mondjon valaki egy másik rétestészta horrorfranchise-t, ami nem az.