Van pár olyan könyvem, amiket tizenéves korom elején-közepén vettem, rengetegszer olvastam, így érzelmileg kötődöm hozzájuk. Azóta megvannak újabb, sokkal jobban szerkesztett, gyűjteményes kiadásokban is, és ha újra akarom olvasni, biztos, hogy az utóbbiból tenném. Szobám és polcaim befogadóképessége véges, a pénzem is fogy. Eladjam-e az előbbieket? Adódik a kérdés, hogy mi a könyv: a kézzel fogható tárgy, vagy benne a szöveg?
Én igazán azóta kezdtem el olvasni, amióta vettem e-olvasót másfél éve. Korábban kb. 2-3 könyvet olvastam évente, persze néha élveztem is, de mindig ott volt mögötte a kötelező olvasmányok utálatos emléke, meg az ambivalens értelmiségi család elvárása a felettes éntől, hogy a normális ember az rendszeresen olvas. A számítógép meg mindig ilyen szülők által limitált dolog volt gyerekkoromban.
VálaszTörlésAz e-olvasóval megvan a kütyü-, meg az olvasásélmény is. A másfél év alatt szerintem bőven 20 könyv fölött járok. Nem tudom, hogy ez bármennyiben válasz-e a kérdésedre, mindenesetre volt, hogy egyszerre 180 könyv volt rátöltve, és a zsebemben elfér.
Válasz lehet még a 451 Fahrenheit c. kitűnő film vége is...