A prezentáció 10-15 percesre volt tervezve, de ezt észre sem véve félórán át beszéltem folyamatosan angolul, valószínűleg jobban élveztem, mint a közönség.
Az osztálytársak két részre oszthatók aszerint, hogy ki foglalkozott már kódolással és ki nem, és akik igen, azok kissé idegesítenek, mert sokkal előrébb járnak a feladatok megoldásában nálam, és így kellőképpen ostobának tudom érezni magam. Főleg, amikor hangosan magyaráznak egymásnak olyan technikákról a legnehezebb feladatoknál, amiknek a felfogásától minimum hónapokra vagyok még. Másrészről viszont azt is észrevettem, hogy a zöldfülűek örülnek, ha segítek nekik, mert egyforma szinten állva nem nyomasztom őket.