2017. október 15., vasárnap

Vidéki evangélikus templomi keresztelőn voltam.

  • A keresztény temetési élményeimhez hasonlóan itt is azon vettem észre magam, hogy kurvára nem tudom követni, amit a pap mond, mert kb. minden mondatától túlterhelődött az agyam, pl. hogy miért lesz attól boldog a sokmilliárd fényév átmérőjű univerzumot kontrolláló Isten, hogy mi itt Pest megyében hajbókolunk neki, hogy lehet olyan kicsinyes geci, hogy ötödíziglen megbünteti azok leszármazottait is, akik utálják őt, mitől bűnös az a diónyi agyú csecsemő, akit most hoztak keresztelni, mi ez bálványimádat tiltás, ha mindenhol szentek szobrai meg keresztek vannak, mitől olyan végtelen az Ő jósága, ha azért kell könyörögni, hogy ne taszítson örök szenvedésbe, stb. Ez felveti azt a kérdést, hogy vajon a hallgatóság többi része még annyira se tudja-e értelmezni, mint én, vagy pont amiatt megy nekik könnyebben, mert analitikus helyett vallásos mindsettel rendelkeznek, és nekik logikus az is, ami nekem nem.
  • Ahányszor úgy kezdte a mondatot a pap, hogy "A te istened...", mindig azt hittem, azt mondja, hogy "ateista", és örültem, hogy nekem is van mondanivalója. De nem volt.
  • Rengeteg éneklés volt, az énekkönyvben még 16. századi szerzők művei is voltak. Volt orgonakíséret, és néha azt hittem, hogy direkt egy másodperccel előbb jár, mint az éneklés, hogy tudja mindenki a dallamot, de máskor egyszerre volt, úgyhogy az a megoldás, hogy a közönség tehetségtelen a ritmika elkapásában.
  • Csak a következő gyereknevekkel találkoztam: Noel, Dominik, Milán, Zalán, Lotti, Hanna.

5 megjegyzés:

  1. Evangélikusoknál nincsenek szentek szobrai (kereszt se olyan sok), az katolikusoknál van. Az evangélikusoknál a "szentek közössége" az embereket jelenti az apostoli hitvallásban. A bibliai szövegek egyébként tele vannak olyan szimbolikákkal, amik a mai ember számára nem közérthetőek, az ötödíziglen cuccnál simán Ószövetségre asszociálok. Az ember eredendő bűnösségét én is fasságnak tartom.

    1517-ben kezdődött a reformáció, jó hogy voltak 16.sz-i szerzők. Igen, a gyülekezet tehetségtelen ritmikailag. A kántor képzettebb, és zavarja, hogy húz vissza a tömeg, ezért próbálja tempóban tartani (direkt egy másodperccel előbb jár), aztán feladja (de máskor egyszerre volt).

    VálaszTörlés
  2. Az ateisták a legokosabbak, de ha már vallásos valaki, akkor legyen zsidó, mert a zsidók meg a legokosabb vallásosok.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Religiosity_and_intelligence

    https://www.theguardian.com/world/2016/dec/13/jews-are-worlds-best-educated-religious-group-study-reveals

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3190562/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kérdés, hogy az okosság önmagában érték-e. Meg kell nézni, hogy a Mensa-tagok értelmesebben, jobban tudják-e navigálni az életüket, mint az alacsonyabb IQ-jú emberek. Nem tudom, hogy vannak-e ilyen irányú tanulmányok.

      Törlés
    2. Hát szerintem önmagában érték, de nem minden szempontból előnyös.

      A fenti kutatások szerintem elsősorban arra mutatnak rá, hogy egy hiedelemrendszerrel szemben mindig fogékonyabbak azok, akiknek nincs értelmes magyarázatuk bizonyos jelenségekre és ha a tudatlanságból fakadóan egyre több dologra nincs magyarázat, úgy egyre nagyobb a fogékonyság, lásd evolúció vs. teremtés.

      Valószínűleg az átlagember ismereteinek bővülése vezetett ahhoz, hogy a XXI. században kisebb jelentőségű a vallások szerepe, mint mondjuk az ókorban vagy középkorban.

      Azokon a földrajzi területeken a legerősebb a vallásosság most is, ahol a legalacsonyabb az iskolázottság, nagy az írástudatlanság, szegénység, természeti csapásokkal szembeni kiszolgáltatottság stb.

      Törlés
  3. Probléma még, hogy az IQ- tesztek nagyon kultúraspecifikusak, legjobb eredményt így az európaiak, amerikaiak fogják elérni, és nem igazán validálják őket, legalábbis Magyarországon.

    VálaszTörlés