2017. augusztus 5., szombat

Az éjszakai magányos futás pompás élmény, sehol senki, csak a tücskök dörzsölik a lábukat, ezzel fura hangot kiadva.
  • a láncreakcióban ugatási rohamot kapó kutyákat fejbe ütném egy lapáttal, lerombolják a különleges helyzetből származó kellemes, relaxatív hangulatot
  • note to self: legközelebb ne lecsúszós nadrágban menjek
  • a szabadtéri pisilés az erdős részen arra döbbent rá engem, hogy milyen messzire is tudok
  • a mellettem egy méterre se elszáguldó, sebességtúllépő autóktól kis ideig úgy érzem, megérintett a Halál ujja; egyszer így fog véget érni a blog a cselekmény közepén, mint egy nézettségi okokból a felénél elkaszált tévésorozat
  • most nem lett lábfájásom, direkt figyeltem a kíméletességre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése