2017. május 10., szerda

Véradáskor nem értettem egyet az eü asszisztenssel abban, hogy szerinte egyre rövidebb ideig élnek az emberek, szerintem - vagyis a statisztikák szerint - meg egyre hosszabb ideig (jó, hogy le nem hülyézett), és a mellettem lecsapolt munkatárs bedobta, hogy a nagyapja 96 évig élt ( = anekdotikus érvelési hiba). Valószínűleg azért gondolta ezt, mert ő egész életében testi problémákat lát maga körül ( = foglalkozási torzítás). Azóta IKL doktornő megerősített az igazamban. Ez az asszisztensi kaszt nagyon ügyes abban, amit csinál, tisztelem érte őket, rájuk bíznám az életemet, de kicsit absztraktabb vizekre evezve rögtön látszik, hogy az egész szemléletük és gondolkodásmódjuk mennyire proli.

Lista:
  • Van, hogy leírom, mit gondolok, de sosem eszkalálok vitát idegenekkel. Ez nem a meggyőzésről szólna, hanem a tévedhetetlenség illúziójának görcsös fenntartásáról.
  • Nincsenek kormánypárti barátaim, és nem azért, mert direkt így válogattam össze őket. Úgyhogy nem tudom, mennyire lennék hajlamos politizálási összeveszést okozni, de feltehetőleg nem annyira.
  • Nem mesélek poénos történeteket, nincs hozzá tehetségem.
  • Nincs pénzem laptopot venni, úgyhogy marad az érzelemkifejezés.
  • Nem tudom, más hogy van vele, de esetemben a reggeli ébredéstől az esti lefekvésig folyamatosan csökken a szexuális energiám, ezért kézenfekvőnek látszik reggel csinálni. Persze csak hétvégén, a kipihentség és az időigény miatt.
  • Az átlaghoz képest rosszul keresek, de nem érzem magam nagyon garasoskodónak. Inkább túl könnyen költekezek.
  • Ha több pénzem lenne, meggyőződésem, hogy jól öltözött lennék. Egy ideje feldob, ha drága ruhaüzletben vehetek valami minőségi darabot, persze ez elég ritka esemény.
  • Nem tudom, sosem vitázott az anyámmal az exnejem. Azt hiszem, nem állnék senki oldalára.
  • Ez engem is jellemzett sajnos, mindig közöltem is vele, ha láttam valami érdekes nőt az utcán. Azon el lehet rágódni, hogy ez mennyire helyes dolog, de van hasznos funkciója is: ez a verbalizálás a feszültség ventilálása, segít megelőzni a tényleges megcsalást (nem fogok azzal járni titokban, akire előzőleg felhívtam a barátnő figyelmét), és egyúttal közelebb engedi őt a gondolataimhoz, hogy mi milyen hatással van rám. Emellett utólag gyakran bánom, még ha látszólag sosem zavarta ez.
  • Nem nagy az igazságérzetem, sőt.

8 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. http://24.hu/poszt-itt/2017/05/13/dr-gyarmati-andrea-talan-adjunktus-ur-ha-szabad-kernem/

      Törlés
    2. Ezt olvastam. Egyebkent ez a bacsizos-nenizos megszolitas mar az elmult evekben se nagyon ment, en legalabbis nem nagyon emlekszem ilyenre, de van egy hetven pluszos kollegam, aki azt mondja a betegeinek, hogy angyalom, meg szivem, meg hat ilyen nagyon paternalisztikus es imadjak. Mar aki. Van egy reteg, aki erre bukik, azok tomott sorokban allnak nala.

      Törlés
    3. Nekem a liftes analógia ugrik be. Ha túl közel kell, hogy álljunk egymáshoz a liftben, mert szűkös a hely, akkor nem nézek a másik arcába/szemébe, mert valahogy kompenzálni kell a túl nagy közelséget. Ugyanígy, mivel a nőgyógyász túl közel jön hozzám, ezért nem viselem el, hogy angyalomozzon, mert az már duplán túl közel van (lenne).

      Törlés
    4. Gratulálok!
      A főorvos parancsol a nemfőorvosnak?

      Törlés
  2. nekem az itteni SZTK-ban a nőgyógyász; mindenki dicséri, jó szakember stb. elmentem hozzá, tegezett (amitől alapból ki vagyok borulva, főleg beteg-orvos viszonylatban, ráadásul nőgyógyász..) és aranyom meg drágám. hezitáltam, hogy beszóljak-e neki, de végül elengedtem. hozzá se megyek többet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. O, engem hanyszor letegeztek mar orvoskent a prolik...

      Törlés
  3. http://modoros.blog.hu/2012/05/15/a_tegezos_bacsi :D

    VálaszTörlés