Álmomban a pszichológusok nyári táborában hátulról megütögette valaki a vállamat, hogy mondjon valamit, mire reflexből fejbe ütöttem. A 40 körüli pszichológusnő sértődötten elment egy standhoz, hogy ott megbeszélje az IQ tesztje kiértékelését, és már legalább 170 pontnál tartott benne, és elszégyelltem magam, amiért ráütöttem, de nem volt megbocsátó. Egy plakáton az volt olvasható, hogy "aki szkeptikus a [...] teszt érvényessége iránt, az nem tud semmit annak kognitív felhasználási módjairól", amit a közelben ólálkodó műszaki-informatikai irányultságú táborozók ellen tettek ki, és ezt elég gagyi meggyőzési módnak tartottam. A táborhoz tartozó épületek egyike tele volt sorokban elhelyezett, legfeljebb közepesen tiszta, válaszfal nélküli vécékkel (egyiken sem ült senki), amikre jól rá lehetett látni az ablakokon át kívülről, és úgy általában kevés kedve lenne szarni az embernek egy ilyen mellékhelyiségben, és ez a jelenet valamiért visszatérő motívum az álmaimban. Talán az a magyarázata, hogy utálom a nem elég diszkréten kialakított ürítési lehetőségeket.